Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 15/1-4. (Budapest, 1892)
1-2. szám
2 részletes tanulmány tárgyává s nem különösen a mellék völgyekben fekvő jelentéktelen tavakat. Ezeknek mellőzhetését kellőleg indokolta a természeti viszonyok egyhangúsága és egyformasága, a mikhez járult még az a körülmény is, hogy egy nagy részük a lecsapolás következtében elveszítette tójellegét és nagy részben kisebb-nagyobb terjedelmű mocsárrá változott, így aztán a keleti főtósorozat tavai közül csupán a mező-tóhcíti, rnezözáhi, méhesi és báldi, a nyugati főtósorozatéi közül pedig a katonai, gi/ekei- és czegei tavakat kutattam át. Ugyan nem lenne egészen fölösleges e helyen a mezőségi tavak és környékük természeti viszonyainak általános jellemzése, mindazáltal én a magam részéről ezt mellőzhetőnek tartom, annyival is inkább, mert H ERMAN OTTÓ említett dolgozataiban részletesen tárgyalja úgy az orographiai-, valamint a hydrographiai- és a geológiai viszonyokat is. Az egyes tavak természeti viszonyainak rövid ismertetését azonban még sem mellőzhetem s az illető helyeken adni is fogom, annyival is inkább, mert tudvalevőleg ezek lényegesen befolyásolják az állatvilágot, illetőleg az egyes állatfajok életmódját. Vizsgálataim folyamában természetesen első sorban az egyes tavak mikroskópos állatfajainak összegyűjtésére voltam tekintettel, hogy így megállapíthassam egyfelől azt, hogy az egyes tavakban mily fajok élnek s más felől megállapíthassam azt, hogy van-e lényeges különbség az egyes tavak mikroskópos faunája között s illetőleg vannak-e olyan állatfajok, a melyek mindenik tóban otthonosak s olyanok, a melyek csak egyik, vagy másik tóban élnek csupán. De a fajok összegyűjtésére ezenkívül azért is törekedtem, hogy a gyűjtött anyagból a magyar nemzeti Múzeum állattára részére gyűjteményt állíthassak össze, a mi tényleg sikerült is, a mennyiben a gyűjtött anyagból 70 üvegbe 36 fajt helyeztem el az említett tár gyűjteményébe. Ezenkívül azonban nem kerülte el figyelmemet annak tanulmányozása sem, hogy az egyes tavak természeti viszonyai mily mértékben és mily irányban befolyásolják az egyes állatfajok életmódját. Nevezetesen megállapítani törekedtem azt, hogy az egyes tavak faunájában van-e különbség a partokat- és a nyilt vizet lakó állatfajok között, van-e különbség a nyilt víz és a növényekkel benőtt terület állatfajai között s e helyek közül melyiken mily fajok élnek. Végre a mennyire a körülmények engedték, a nyilt vizet lakó fajok életmódjából megfigyelni törekedtem a phienológiai jelenségeket s illetőleg azt, hogy ezek a nap különböző szakaiban a víznek mily mélységben fekvő rétegeiben tartózkodnak. Eme többirányú vizsgálataim sikeres megejtlietésénél aztán nagy könnyebbségemre volt a Balaton állatvüágának tanulmányozása czéljából szerkesztett s a Földrajzi Közlemények 1891-ik évfolyamában ismertetett készülékem.* * A Balaton mikroskópos állatairól. Földrajzi Közlemények 1891. IX—X. füzet.
