Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 15/1-4. (Budapest, 1892)
1-2. szám
33 A typikus alakhoz hasonlít, de négy, vékony, középhosszúságú szarva van, melyek közül a három hátulsó rövidebb és különböző hosszú; a két oldalszarv a középsőnél sokkal rövidebb. A vizsgált példányok között különben a typicus, három szarvútól kiindulólag a majdnem egyforma hosszú három hátulsó szarvúakig s illetőleg négyszarvúakig minden átmenetet találtam. Előfordulására vonatkozólag érdekesnek tartom azt, hogy csupán a katonai tóban találtam meg. Tintinnopsis Entzii n. sp. I. Táb. 8. ábra. Theca simplici, cylindrica, ubique aequale lata, collo appendiceque carente, postice simpliciter rotundata, antice annuliß 1—3. Longit. 003—0-05 mm.; latit. 0'018—0"02 mm. Tokja egyszerű, hengeres, gyűszüforma, mindenütt egyenlő átmérőjű, nyak- és nyújtvány nélküli, hátúi egyszerűen kerekített, elől 1—3 gyűrűvel. Hossza: 0'03—0.05 mm.; átmérője: 0-018—0'02 mm. Már ENTZ G. ismertette a Tintinnopsis lacustris leírása kapcsán, de attól nem választotta el. Miután én vizsgálataim közben a mezőzáhi és czegei tavak nyilt tükri faunájában több alkalommal találkoztam példányaival, tekintettel tokjának szerkezetére és gyakori előjövetelére, indokoltnak látom a Tintinnopsis lacustristól való elválasztását. Tintinnopsis ovális n. sp. I. Tábl. 9. ábra. Theca plus—minusve ovali, postice, lede rotundata, antice valde angustata; apertúra scepissime appendice coliari laminosa prcedita. Longuit: 0 038—0'045 mm.; latit.: 0-026—0-03 mm. Habitat in lacubus Mező-Záli, Katona, Gyeke et Czege. Tokja többé-kevésbbé tojásforma, hátúi szélesen kerekített, elől erősen elszükült; nyílása körül leggyakrabban gallérszerű, hártyás függelék van. Hossza: 0*038—0"045 mm.; átmérője : 0-026—0 03 mm. A mezőzáhi, katonai, gyekei és czegei tavak nyílt tükri faunájában igen gyakori. Tokjának formája és szerkezete elég fontos jellemek a többi, édes vizí Tintinnopsis-fajoktól való megkülönböztetésére. Meg kell itten jegyeznem, hogy a tőlem talált tokokhoz nagyon hasonlítanak azok a tokok, a melyeket LEIDY említett nagy művében a XY-ik tábla 17., 19. és 22. ábráiban, mint a Difflugia lobosloma-é it rajzolja. Termetietrajti Fiitetek. XV. köt. 3
