Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 14/1-4. (Budapest, 1891)

1-2. szám

1. TÓVÁROSI HATTYÚTO (KIS-TÓ). E tó a tóvárosi parkban fekszik. Vize meglehetős tiszta; tükre és partjai szabadok, sással és náddal nincsenek benőve, a mely körülmény lényegesen befolyásolja a mikroskopos vizi faunát is. Ennek tulajdonítható mindenekelőtt az, hogy a partok faunája aránylag sokkal szegényebb, mint a nyilt tüköré. Vizsgálataim folyamában különben a következő fajokat jegyeztem fel. a) Partlakók. Monospilus tenuirostris FISCH. Alona rostrata C. K. Macrothrix laticornis M. 0. FR. De a partok közelében rengeteg számban apró Copcpod-rákok is tenyésztek, a melyeket azonban, miután csupán fejlődési alakok voltak, nem tudtam meghatározni. Annyit azonban kétségtelenül megállapíthattam, hogy valamelyik Cyclops-ki)nük a nemzedékei. A felsorolt három faj közül különösen érdekes a Monospüús tenuirostris FISCH., amely egész bizonyossággal még eddig csupán a Balatonból mutattatott ki. A más két faj a közönségesebben előfordulók közé tartozik. b) J^yíittiXkröt lakók. Schizocerca diversicornis DADAY. Asplanchna priodonta GOSSE. Bosmina cornuta M. 0. FR. Leptodora hyalina LILLJ. Daphnella brachyura STR. Eme typicus nyílttükri fajok között aztán kiválóan érdekes az Asplanchna priodonta GOSSE Jiotatoria-îa,j,a, mely hazánk faunájából még ez ideig teljesen ismeretlen volt. E lelet azért is érdekes, mert e fajnak egy további érdekes termőhelye, a mennyiben még csupán Németországban, Schleusingen mellett találták, továbbá Angliában és Schweitzban. . 2. TATAI NAGY-TÓ. E tekintélyes terjedelmű tó Tata és Tóváros között terül el. Vize meglehetős tiszta és tüköré, valamint partjai, épen mint a megelőzőnek, egészen szabadok és miután mélyebb az előzőnél, parti és nyílttükri faunája között még szembetűnőbb a különbség. Vizsgálataim ugyanis arról győztek meg, hogy a mikroskopos faunában túlnyomó számmal a határozottan nyílttükri alakok élnek, míg ezzel szemben a kizárólag partlakók száma