Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 14/1-4. (Budapest, 1891)

1-2. szám

sakor az említett állatfajokon kívül még négy más Ostracodát és egy érdekes Copepodát találtam, a Diaptomus Wierzejskii RICH, fajt, a mely hazánkból még ez ideig egészen ismeretlen volt. Ezek szerint Nagy-Várad mikroskopos állatvilágában a fajok száma 206-ról 211 re emelkedik s a már közölt jegyzékhez még a következő Eidomostrakákat kell hozzá számítanunk : Diaptomus Wierzejskii RICH. Cypris ovum JUR. Cypris aurantia JUR. Cypridopsis vidua M. 0. FR. Notodromas monachus M. 0. FR. Eme kutatásaim folyamában kiváló gondot fordítottam a Püspökfürdő hévvizű állóvizei mikroskopos faunájának tanulmányozására és ezt annyival is inkább helyén valónak láttam, mert ez ideig hazai irodalmunkban idevonatkozólag egyetlen adat sem volt. A Püspök-fürdő hévvizű medenczéjének állatvilágára vonatkozólag a legelső adatokat MAYER ANTAL dr. «A nagyváradi hévvizek történeti, természetrajzi, természet-, vegy- és gyógytani tekintetben » czímü, 1861. évben megjelent dolgozatában találjuk. A második közlemény, melyben szintén találunk néhány adatot, a MOCSÁRY SÁNDOR « Adatok Biharmegye faunájához » czímű és a m. tud. Akadémia math, termtud. közleményei 1873. évi 10-ik kötetében megjelent dolgozata. Mindkét dolgozat azonban csak a makroskopos állatok feljegyzésére szorítkozik s így tanulmányaimmal a míg egyfelől az említett két búvár adatait mintegy kiegészítem, addig másfelől egész képet nyújthatok eme érdekes vizek faunája felől. Mielőtt azonban több napig tartó helyszíni vizsgálataim eredményeinek felsorolásához kezdenék, szükségesnek látom egynémely körülmény feljegyzését. A Püspök-fürdő hévvizü forrásai, CHYZER K. legújabb adatai szerint, egész 40—40'7° C. hőmérsékűek, de a legmelegebbeket mind lefogták a fürdőzés czéljaira s a szabadon hagyott főforrás, az úgynevezett « Bugyogó » hőmérséke csak 33*5° C. Tulajdonképen ez a forrása az egész hévvizű medenczének, valamint a Pecze folyónak is. A vízmedencze vize, melynek legfontosabb alkotórésze, CHYZER K. szerint, a kénsavas mész, egészen tiszta, íztelen és a különböző pontokon különböző hőfokú. A Széchenyisziget közelében, tehát a «Bugyogó»-tól kis távolságban a partokon 32*5° C, míg az Ilona szigettől északra fekvő keskeny öbölben 32° C. s a Széchenyiszigettől jóval távolabb délnek 29—28° C.-ra száll alá. A medencze fenekét mindenütt vulkáni hamuszerü, kékesszürke iszapréteg borítja, melyen a partok közelében sűrűbben, a partoktól távolabb fekvő helyeken gyérebben, különböző Alga-telepek díszlenek. A víztükrön a Nymphaea thermalis DC. halványrózsaszínnel futtatott díszes virágai pompáznak és tekintélyes leveTermészetrajzi Füzetek. XIV. köt. ^