Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 13/1-4. (Budapest, 1890)

1. szám

HÁROM MAGYARORSZÁGI KEVÉSSÉ ISMERT PÓKFAJNAK LEÍRÁSA. DESCRIPTIONES ARANEIDARUM TBIUM MINUS COGNITARUM. Dr. LENDL ADOLF-tól Budapesten. (I. tábla). 1. Eucta lutescens Lendl. Magy. Tud. Akad. mathem. termtud. Közi. (Publicationes physical et mathomaticae Academiœ scientiarum Hungaricœ) XXII. 1886. pag. 121. n. 1. <f. Pemina hucusque indescripta: Augusta, longiuscula; abdomine gracili, hums apice plus quam quadrante mamillas superante, processu subito attenuato ; cepnalothorace longo, angusto, fere parallelo. Antenna? valde breves. Series oculorum antica fere transversa, oculi inferiores magnitudine subœquales, oculi laterales ab invicem magis distantes quam mediani. Sternum fulvum. Céphalothorax cum extremitatibus dilute-ochraceus. Abdomen kete-ochraceum, mamillis brunneis. In comitatu Temesiensi Hungária? meridionalis ad oppidum Békás mense Septembri 1887 una femina a Dom, J. KOLESZÁR inventa. $. — Hosszú, igen vékony potrohhal biró alak, halványsárgás, majdnem eg3^színű, csak a mellső lábak sötétedők kissé a czombízek kivételével, a potroh vége kissé barnás, a fonószemölcsök barnák. A fejtorj lapos, keskeny, hosszú, majdnem párhuzamos oldalú. Az alsó szemsor majdnem egyenes ; a hátsó szemsor oldalszemei sokkal messzebb vannak az alsó oldalszemektől mint az alsó és felső középszemek egymástól, az alsó középszemek alig nagyobbak mint az alsó oldalszemek és valamivel közelebb állanak egymáshoz mint ezekhez. A mellvért sárgásbarna. A csápok elég rövidek, nem hajlanak előre. A lábakon kevés és igen gyenge, fekete tüske van. A potroh keskenyebb mint a fejtorj, oldalai párhuzamosak; nyujtványa, mely a fonószemölcsök fölött kinyúlik, kissé felhajló, keskenyedő és hosszabb mint a potroh egy negyedrésze ; a zár alig észrevehető, egyszerű rés, mely közel fekszik a nyelecskéhez.