Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 13/1-4. (Budapest, 1890)

1. szám

Inflorescentia ssepe dichasio vel cymae similior. Pedunculi enim elongati vel solitarii sunt, vel apice ramulorum, ex axillis foliorum confertorum, pedunculi 2—3 oriuntur, atque inter illorum bases gemmai solitaria? vel plures, Üoris dichasii terminális adinstar, insident. Pedunculi 17—05 mm. longi, erecti, quam in Qu. Robore conspicue crassiores, atro-purpurascentes, villoso-pubescentes, vel rarius glabrati, in superiore parte tarnen plus minus pilosi. Fructus racemosi, remoti. Cupida distincte basi bracteae lanceolatae villoso-pubescentis insidens, hemisphasrica, squama? neque illis Qu. confertae, neque Qu. Roboris similes, sed characters earum ab Iiis deduci possunt : laxa?, atque imbricata? sunt ut in Qu. conferta vel Qu. Hungarica, distinctissime tarnen ad Lepidobalanum pertinent, inferne dilatata?, adnata?, gibbosa?, canescenti-nigrescentes, appendice libera laxe patenti, rufescenti atque triangulari, cano- et adpresse pubescentes, quasi sericea?, margine hand longe ciliatœ, squamas igitur indole Lcpidobalanorum ab iníiuxu Qu. Roboris interpretari possumus; sed squama

1 Qu. Budenzianae illis Qu. Roboris majores sunt, imbricata?, bicolores apice laxiuscule patenti. Squama

1 inferiores ovato-triangulares, suporioribus evidenter maiores sunt, ut cupula iuvenis illi Qu. confertae similis sit. Glandes oblong«?, 27 mm. longa?, 15 mm. lata?, aut paulo minores, tenuiter roridae

, costis tenuibus praßditse

, apicem versus angustiores ; vel breviores ovoïdeie, apice parum impressa?, stylo 1—IVa mm. longo ornata?. Flores masculini emarcidi I. Sept. inter folia arboris sa?pius adhuc inveniuntur. Lúgostól nem messze Harmadia erdejében, a Drinova felé vezető kocsi-út mellett, szép ós egészséges fát találtam, mely makkal egészen tele volt, Déva hegyein is (In montibus ad Lúgos com Krassó-Szörény et Déva com. Hunyad). A Qu. Budenziand-n Lúgoson a következő gubacsok voltak : Ncurotcrus lexiusculus Schenk (in utraque pagina foliorum), N. lenticularis OL, N. ostreus Hart, (frequens). Cynips calycis Burgsdf., G. coriaria Hart., C. caput medusae Hart. Andricus curvator Hart, A Qu. Budenziana-t Dr. BUDENZ JÓZSEF egyetemi tanár jeles nyelvtudós és hazafi tiszteletére és érdemeinek emlékére neveztem így. Folia Qu. Budenzianae multiloba, magna, ramulis abbreviatis flabellato-conferta, acute dcntata, gemma? grandes, stipula? diutius persistentes atque glandium forma illis Quercus confertae var. Hungaricae (Hubeny) sunt similia, a qua Qu. Budenziana foliis non adeo dilatatis, diversa

1 magnitudinis, cum ramulis glabratis, longius petiolatis, pedunculis elongatis et squamis Lcpidobalanorum differt. Glabriciem vero, squamas Lcpidobalanorum, et pedunculos elongatos