Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 13/1-4. (Budapest, 1890)

1. szám

CRATAEGUS Oxyacantlia L. Phytoptus (Revolutaria Oxyacanthœ Vall.) Hárshegy erdeiben. Phytoptus. 1—2 mm. magasságú szarvszerű (Ceratoneon) képződmények, melyek leginkább a levéllemez felső oldalán fordulnak elő, de találhatók a levélnyélen, sőt még a hajtásokon is. A nagy mérvű infectio következtében a levelek az ágak végein üstökösen maradnak együtt, mint a Cecid. Crataegi Wtz. gubacsnál. Budakesz és Párád. Aphis mali Pb. Közönséges. CYTISÜS leueotrichus Schur. Cecidomyia (Asphondylia) cytisi Frfld. Közönséges. DAUCUS carota L. Cecidomyia (Asph.) umbellatarum FR. LÖW. Párád. EPILOBIUM angustifolium L. Coleoptera. Szárgubacsok (KALTENBACH, Pflanzenfeinde p. 246. Nr. 2, 3. RUDOW, Pflanzengallen p. 70.) Budakesz. ERYNGIUM campestre L. Cecidomyia (Lasioptera) eryngii Vall. Mátra, Szt.-Endre és monori erdő. EUPHORBIA L. Cecidomyia Löwii Mik. Bakos (E. gerardiana Jacq.) Cecidomyia enphorbise H. Lw. Közönséges az E. Cyparissias-on. Cecidomyia sp. Hüvelyszerüleg összehajlott levelek. Tihanyi parton. (E. pannonica Host.) EVONYMUS europeus L. Phytoptus evonymi Frfld. Párád. FAGUS silvatica L. Cecidomyia (Hormomyia) Fagi Hart, és « « piligera H. Lw. Közsg. Cecidomyia sp. Hosszúkás ránczok a mellékerek mentében. (FR. Löw, V. z. b. G. 1877, p. 156.) Zugliget. Phytoptus (Erineum nervisequum Kunze). Lipótmező. Phytoptus (Erineum fagineum Pers.) Miksaárok. Phytoptus (Legnon circumscriptum Br.) Zugliget.