Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 13/1-4. (Budapest, 1890)
Tartalom
in structura rami interioris pedis dextri quinti paris marium ; qua 3 circumstantia tarnen me non moverat ad eo, ut speciem distinguendam censerem. Teste meglehetős termetes, hátul keskenyebb mint elől, legszélesebb fejtorának közepén. A tor utolsó szelvényének hátulsó csúcsai a nősténynél szárnyforma nyujtványokba mennek ki, melyeknek csúcsán tüske van. Az első potrohszelvény két oldalán egy-egy kis tüske van. A villa ágai valamivel hosszabbak a megelőző potrohszelvénynél, mindenütt szőrösek. A nőstény ostorcsápjai hátra hajlítva kevéssel érnek túl az utolsó torszelvényen, 25-ízűek. A hím ölelőjének utolsóelőtti második ízén a külső oldalon tompított csúcsú átlátszó taraj vonul végig (V. Tábla, 7. ábra). A nőstény ötödik lábpárjának belső ága oly hosszú, mint a külső ág első íze, egyízü, hengeres, csúcsán finom szőrökkel fedett ; a külső ág utolsó íze jól fejlett, belső tüskéje hosszabb, a külső nagyon kicsiny (V. Tábla, 6. ábra). A hím ötödik lábpárjának jobb felén a belső ág egyízü, alapján széles, valamivel hosszaim a külső ág első ízénél, csúcsán kívül vájt, kevés sörtével fedett ; a második alapíz belső oldalán átlátszó nyujtvány emelkedik. A csúcskarom sarlóforma. A balláb belső ága hengeres, egyízü, oly hosszú, mint a külső ág első íze, csúcsa kihegyezett és szőrös. A külső ág első íze egyszerű, a második íz ellenben erősen duzzadt, belül sörtés csúcsán két rövid tüskeforma nyujtványnyal fegyverzett (V. Tábla, 8., í). ábra). A petezacskó tojásforma számos petével. Szinét nem állapíthattam meg a borszeszben conservait példányokról. Nőstény hossza: 1*8—22 mm.; hím hossza: 1*5—2 mm. Termőhelyei : Budapest (Gellérthegy alatti tócsák, botanikus kerti tó) ; Kolozsvár Kolos megyében ; Szamosujvár Szolnok-Doboka megyében. Hazánk faunájára nézve különösen azért érdekes, mert még eddig csupán Algírból volt ismeretes Kasbah ós Maison Carrée között fekvő tócsákból, a honnan DE GUERNE ÓS BICHARD J. szerint LETOURNEÜX gyűjtötte. Hazai példányaink némi tekintetben eltérnek az afrikaiaktól, a mennyiben a mieink hímjeinél az ölelő utolsó előtti második ízén hossztaraj van, míg az afrikaiaknál DE GUERNE és BICHARD J. szerint nincs. Kis eltérés van ezenkívül még a hím ötödik lábpárjának jobb felén a belső ág szerkezetében. Mind eme eltéréseket azonban, nem tartom oly lényegeseknek, hogy miattuk a hazai példányokat önálló fajnak kellene tekintenem. 8. Diaptomus tatricus Wierzejski. V. Tábla, 10—13. ábra. Diaptomus lacinulatus Fisch. ? WIERZEJSKI (1), p. 234 (20), Tab. III, Fig. 10—13. Diaptomus tatricus WIERZEJSKI (2), p. 26. Diaptomus castor DADAY J. (3), p. 177. Diaptomus tatricus Wierz. de GUERNE et RICHARD (2), p. 24, Fig. 17— Ii).
