Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 13/1-4. (Budapest, 1890)

Tartalom

Teste karcsú, elől keskenyebb mint hátul, legszélesebb fejtorának közepén. A két utolsó torszelvény a hátoldalon gyakran egygyé nőtt. Az utolsó torszelvény oldalcsúcsai fölülről nézve mindkét oldalon két tüskével fegyverzettek s kissé oldalt állanak. Az első potrohszelvény a többinél hosszal)!), mindkét oldalán egy-egy tüskével. A villafüggelékek oldalaikon szőrösek, oly hosszúak, mint a megelőzi) potrohszelvény. A nőstény ostorcsápjai 25-ízűek, hátra hajlítva az utolsó potrohszelvényen többel-kevesebbel túl érnek. A hím ölelőjének utolsó előtti második ízének külső csúcsán rövid átlátszó karom van, mely tarajba megy át (V. Tábla, 4., 5. ábra). A nőstény ötödik lábpárjának belső ága kétízű, hengeres, oly hosszú, mint a külső ág első íze, csúcsán szőrös és két sörtével fegyverzett ; a külső ág utolsó íze jól fejlett, a csúcsán lévő külső tüske rövid, a belső a csúcskarom hegyéig ér (V. Tábla, 3. ábra). A hím ötödik lábpárjának jobb felén a belső ág egyízü,oly hosszú, mint a külső ág első íze, vagy kevéssel hosszabb, csúcsa hegyes és finoman szőrözött; a külső ág első ízének külső csúcsa nyujtványos, a csúcskarom sarlóforma ; a balláb belső ága egyízü, hengeres, valamivel hosszabb a külső ág első ízénél, csúcsa szőrös ; a külső ág első íze belül íves, szőrös, a második íz alapja duzzadt szőrös karolyival, csúcsán meglehetős hosszú, egyenes, vékony nyujtványnyal és egy íves tüskével fegyverzett (V. Tábla, 2. ábra). Petezacskója gömbforma számos petével. Színe igen gyakran kékes, néha azonban színtelen. Nőstény hossza: 1*8—2 mm. ; hím hossza: 1*6—1'8 mm. Termőhelyei : Szamosujvár Szolnok-Doboka megyében ; Mócs Kolos megyében ; Kecskemét Pest-Pilis-Solt-Kiskún megyében. E faj Európában igen el van terjedve ; eddig megtalálták Angliában, Francziaországban, Németországban, Svéd- és Oroszországban. A búvárok között vannak olyanok is, a kik e fajt egyszerűen a Diaptomus Gastor synonymjének tekintik, mint például VOSSELER, DE GUERNE és RICHARD J. azonban kétségtelenül kimutatták a két faj önállóságát. 7. DiaptomiOS Lilljeborgii de Guerne et Richard. V. Tábla, 6—9. ábra. Diaptomus Lilljeborgii de GUERNE et RICHARD ( 1), p. 101 (2), p. 40 (92), Tab. 2, Fig. 3, Tab. 3, Fig. 13. Longit. ? 1*8—2-2 mm.; cf 1*5—2 mm. Habitat : Budapest ; Kolozsvár in Comitatu Kolos ; Szamosujvár in Comitatu Szolnok-Doboka. Ad faunám Hungária? propterca notabilis, quia species hueusque solum ex Algeria erat cognita, specimina tarnen hungarica ab algerianis parum dinerunt : lamina longitudinali hyalina articuli antepenultimi antenna? geniculantis marium, qua? his de est. Differentia parva obvenit etiam