Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 12/1-4. (Budapest, 1889)

1. szám

in herbario Borbásii (ex herb. Bœnitzii Europjfio Nr. 4S02 edito) coniparavi, — Bubo Fábryi inflorescentia foliosa quideni affinis est, sed posterions inflorescentia elongata, multiflora (Bubi Bertramii brevis, pauciflora !) differt, pneterea foliolo terminali haud suborbiculari, omnibus subtus magis dense ac in Bubo Bertramii G. Braun canescentibus (foliola Bubi Bertramii in Bsenitzii 1. c. subtus tenuissime puberula, concoloria!), petiolorum aculeis non falcatis, petiolulis lateralibus magis . abbreviatis etc. Bubus Fábryi prater has notas foliolis turionum terminalibus longe petiolulatis, subtus tenuiter pubescentibus, turionibus hand sulcatis Bubo sulcato Vest. — in Tratt. Bosac. monogr. III. (1823) 42, bene distinctus est; a Bubo plicato Weihe et Nees Bub. Germ. (1822) 15, qui ex observationibus batographorum Bubum fruticosum Linnai verum sistit, turionibus distincte angulatis, tota longitudine tenuiter obsoleteque striatis, stipulis auguste linearibus, foliolis subplicatis, subtus tenuiter pubescentibus, infimis turionum breviter, sed manifeste petiolulatis, inflorescentia' habitu, staminibus stylos superantibus — diversissimus. A Bubus Fábryi hazánk északi területe szederflórájának kétségkívül egyik díszét képezi. A Bubusoknak oly bélyegek alapján megkülönböztetett uj faja o növény, melynek habitusa első pillantásra elüt a többiekéitöl ; határozott tjfpus, mely legközelebb áll a Bubus Bertramii G. BRAUNhoz s némi rokonságban Weihe et Nees Bubus plicatusával. A mellékelt képen hű képet igyekeztem adni flóránk e kiváló zöld Bubusáról. Stoósz fürdője felett kanyargó fenyvesi út szélét ékesíti s úgy látszik, hogy számos bokorban van elterjedve. FÁBRY JÁNOS, a rimaszombati főgymnasiuni tanáráról neveztem el, kinek Gömör természeti viszonyainak kutatásában szerzett érdemeit és a rimaszombati gymn. múzeuma körül kifejtett munkásságát eléggé méltányolni alig lehet. 28. Bubus villicaulis KOEIILER. — Baradna, in valle versus Polom. (!) 29. B. discolor WEIHE, forma : obtusangulus. — Turionibus obtusangulis. Baradna «in valle versus Polom» (!). 30. B. hirtus WALDST. et Kit. Icon. II. (1802) tab, 1.14. — Baradna 1. c. (!) 31. B. cœsius L. — Bimaszombat; Nagy-Bőcze. (!) 32. AYaldsteinia geoides WILLP. — Bozsnyó (GEYER) ; Alsó-Pokorágy (prope Bimaszombat) körül (FABRY) ; Bimaszombat m., in nemorosis sil

varum I Tamásfala-Szabadka (!) . — Igen kár, hogy a rimaszombati flóra e kiváló növénye a cultura terjedésével rohamos pusztulásnak indult. Méltányos volna arról gondoskodni, hogy a város széphírü Széchenyi kertjében menedéket találjon e növény.