Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 12/1-4. (Budapest, 1889)

1. szám

lu basi non acutis, apice haud aeuminatis, fructu hispido diversa. Illa Rosa pomiferse Herrn, referentibus. » Borbás. (Magyar Nov. Lap. XII. 133. sz.) — Tiszolcz, in cacum. montis «Gostanova», prope «Hradova» (!) 28. jun. 1887. Cinnamomsae D. C. G9. R. cinnamomea L. var. fœcundissima (MÜNCHH.) — Tamásfala, prope Rimaszombat [(!) a tamásfali kripta körül elvadulva ; floribus semiplenis, qu. spont. Alpinae DÉSÉGLISE. 70. R. pendulina L. •— (R. alpina Auct. hung. — non L.) var. pubescens KOCH. — Tiszolcz «Gostanova» (!); M. Tátra (Vaskapu alatt), in valle «Szinvo» (!) 15. jul. 1884. 70/o. var. adenosepala BORR. M. b. v. t. Rózsái, p. 529. —Klenócz « Vepor» (!); Tiszolcz «Gostanova» (!); Helpa «Csernakova» (!) ; murányi mészkŐfensík «Mala-Stozska» (!) ; in valle «Sztraczena» (!). — A megye északi részének különböző pontjain levő termőhelyekből kitűnik, hogy havasi rózsánk ez alakja meglehetősen közönséges. 70/c. var. adenophora (KITAIB.) — Viborna-Landok [(!), Com. Seep.] ; bêlai Kárpátok, in valle «Quellgründchen» 6. jul. 1884. 70/Vi. var anomala BORB. «jDedunculis levibus, receptaeulo nonnulo glanduli-setoso.» — Tiszolcz, in monte «Gostanova» (!) 28. jun. 1887. 70/e. var. adenopoda BORB. •— «pedunculis glandulosis».— Tiszolcz «Gostanova» (!). 70//1 var. n. foliolis subsimpliciter serratis. — Vereskő-Telgárt (!). Levelének serraturája alapján összekötő kapcsot képez a R. adenosepala Borb. és a R, semisimplex Borb. M. B. v. t. R. p. 531. — tüskétlen alakja között. Formánek «Die Rosen des Hochgesenkes, Wien (1887) p. 4.» cz. közleményében Keller vizsgálatai alapján említést tesz egy a. uniserrata inermis Keller alakról, mely a R, pendulina L. form, balsamea Kitb. subvarietása gyanánt van megkülönböztetve. Formánek e munkája minden önállóságot nélkülöz, s így arról ítéletet formálni igen bajos, miután hibás okoskodás alapján Borbás subv. adenosepala-ját is a Kitaibel forma: balsamea-jához vonja. A mennyiben pedig az említett a. uniserrata inermis Keller közelebbi meghatározását Formánek idézett összeállításában hiába keressük, így csak sejthetem, de biztosan nem állíthatom, hogy a 70//. alatt megkülönböztetett varietas talán indentikus Keller uniserrata inermis fajváltozatával, annál is inkább, mivel Keller maga is megjegyzi in Formánek 1. c. p. 4. : «... . Der Form semisimplex aculeis nullis ! Borb. 1. c. p. 531, Zeile 23. v. oben als Parallele entsprechend!» és ez a mi Rózsánkra