Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 11/1-4. (Budapest, 1887-1888)

Tartalom

«specimina Orientalia ab Hiiiigaricis non différant » ; részemről pedig azt bizonyíthatom, hogy az Erodium Tmoleum REUTER diagnosisa minden szavában reá illik a mi Erodium Neilreiehii-nkve. E növényünk tehát ezentúl a REUTER-íéle Erodium Tmoleum nevet kell hogy viselje, mert ennek közzététele idejéül a BOISSIER Flora orient, első kötetének előszava szerint 1867 január 30- ikát kell számítanunk ; holott az Erodium Neilreichii az Österr. bot. Zeitschrift 1867 márcziusi számában lett csak nyilvánosságra hozva. Az érintetteken kívül néhány más kevésbbé kimagasló kérdésben is érinti hazánk ílóráját BOISSIER supplementuma, melyekről azonban nem szükséges megemlékezni, mert itt-ott hibásak is. így póld. szerinte a lihamnus intermedia STEUD. et HÖCHST. Magyarország és Erdély déli részein is előfordul ; holott a ïlh. intermedia STEUD. ET HÖCHST, a középtenger mellékének jellemző növénye s hazánkban csak Fiume mellett fordul elő. Ámde az ily hibák és téves kifezések nem róhatók fel BoissiER-nek, mert ő azokat jobbak hiján a hibás irodalmi közlésekből jóhiszemüleg csupán csak átvette.