Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)
Tartalom
37a különbség tehát csak —°19'46". Ebből kifolyólag látható, hogy az a nélkül is csak kevéssé jól mérhető Arsenopyrit kristályok alapértékeinél ott a hol egyátalán kedvezőbb, sokkal megfelelőbb az egyik alapérték gyanánt egy az m : n éllel analog élszöget alapul venni, mintsem alapértékekre két prismás alak hajlását kiválasztani. A klenóczi Arsenopyrit tengelyviszonya ezek után : a : b : c = 0*70 :1: 1*18; a kristályok habitusát a III. tábla 7. ábráján rajzolt bindti kristály képe megfelelően szemlélteti, csak a makrodomától kell eltekintenünk. r>. SMITHSONIT ÉS ARSENOPYRIT CSETNEKRŐL, GÖMÖR MEGYE. Az 1883. év őszén Csetneken egy gálmabányát nyitottak meg és az előfordulásból POLÓNYI KÁROLY rozsnyói főgymn&siumi tanár szíveskedett egy példányt a magyar nemzeti Múzeumnak ajándékozni. A darab egy sejtes képződmény, mely lényegileg Smithsonit, nevezetesen az egyes választófalak. A Smithsonit szürke szinü és olykor sárgás kéreg borítja; apró kristályos, dudoros bevonat alakú. LOCZKA úr a minőségi próbánál ezen Smithsonitban a Znon kívül még ólmot és vasat derített ki. Csetnekröl származik végre egy Arsenopyrit példány is, a melyet ugyancsak POLÓNYI úr ajándékozott a nemzeti Muzeumnak. Az Arsenopyrit kristályok sűrűn egymás mellé nőttek, úgy hogy csak egyes élek, csúcsok láthatók. Néhány isolált kristálytöredéken megállapíthattam az oszlopos habitust a szokott állás szerint és azt, hogy a tetőn egy lapos, rostos bracliydóma van. A szögmérések csak igen közelítő értékeket szolgáltattak: 110:110 =112° 14'ca 110:013 = 80 3' ca ca. A prisma Lapjai jól kifejlődöttek, simák, de homályosak; a £.(013). l/sl Joo lapjai igen bágyadt fényűek és a jellemző rostozást láthatni rajtuk, ezenkívül a makrotengelyhez eső végüknél fűrészfogakhoz hasonlóan rovátkosak, a mit a prisma lapjainak ismétlődése idéz elő. Csetneken ez idő tájban (1885), POLÓNYI úr közlése szerint azonban már nem bányásznak. 1 Budapest, a kir. József műegyetem ásvány-földtani kabinetje.)
