Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

18is részben átvizsgálni, hogy a Hypersthen elterjedéséről némileg meggyőződhessem. E tekintetben nagy köszönettel tartozom dr. SZABÓ JÓZSEF egyetemi tanár úrnak, a ki a szóban forgó területnek a maga nemében páratlan részletes átkutatása alkalmával gyűjtött anyagból az Augit-Trachit példányok összes vékony csiszolatait rendelkezésemre bocsájtotta. Petrográfiai tanulmányoknál azonban a laboratóriumi munka csak féleredményt nyújt, melyet a szabadban a geologiai észlelés tehet csak teljessé. Azért az en. czélom a vékony csiszolatök átvizsgálásánál más nem volt, mint a pyroxénes elegyrészt nemileg revideálni, hogy a Hypersthen tartalmúakat felkutassam. A más és más pontról származó összesen 71 csiszolat átnézése után meggyőződtem, hogy azoknak 48%-ában a Hypersthen biztonsággal konstatálható, 35%-ban a Hypersthen nagy valószínűséggel meg van, 17%-ban azonban azt kétségen kívül nem állapíthattam meg. E számok már egymagukban is oda vallanak, de az egyes pontok eloszlása is a térképen olyan, hogy a kétségtelen Hypersthen tartalmúak a többiekkel keverve váltakoznak, hogy tehát igen valószínűen állíthatom, miszerint a Hypersthen tartalmú Andesitek ezen az egész nagy területen elterjedi'ék. Azok a pontok részletesen, a melyeknek kőzeteiben a Hypersthen határozottan meg van, a következők: Gyökés, Pjerg Hartlabou; Szt.-Antal: Pokhausz, Cerini hegy, Serház völgy, Pivarszkad, Drahepatak, Kolpach, Rákvölgy, Zsibritó, Fővölgy; Kolpach : Halcsi völgy, Bábaszék és Kolpach között a vízválasztó; Ilia: Tarci Vrh, gyalogút Stefultó felé; Nagy-Szitna tisztása; Kis-Szitna, ennek é.-ny. oldala és ettől d.-k.-re. Hogy ezen kőzetekben azonban a Hypersthennek az Augithoz való viszonya milyen, hogy van e határ e kétféle pyroxénes elegyrészt tartalmazó kőzetek között tekintettel úgy az egyikre mint a másikra, valamint a stratigrafiai és így a korviszonyra is, azt kideríteni czélom nem volt, az csak más oldalról a jövő részletes tanulmányok feladata lehet.* 2. FŰZÖLD AUGIT KÖRMÖCZBŐL. A «Selmeczbánya vidéke földtani szerkezetének és a m. kir. felsőbiebertárnai bányák mívelési viszonyainak ismertetése» (Selmecz, 1885.) czímű munkának a 40. lapján dr. SZABÓ JÓZSEF egyetemi tanár úr megemlékezik egy világos fűzöld Pyroxenről, a melynek tanulmányozása — úgymond — folyamatban van. Ez ásványt én vizsgáltam meg és erre nézve az alábbiakat közölhetem. A kőzet, melyből a megvizsgált apró kristályok származnak, egy középszemű Amphibol-Andesit és helyisége Körmöcz, az ú. n. Sohlergrund a fűrész* Dr. SZABÓ JÓZSEF az előbb idézett munka 28. lapján erre vonatkozólag oda nyilatkozik, hogy geologiai szereplés tekintetében nem ismer különbséget a Hypersthen- és az Augit-trachit között, azért egybefoglalja őket.