Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

8gott át. Ez utóbbinak okát MADARÁSZ túlszerénységében kell keresnünk, ki ugyan a természetkedvelő egész hevével csüngött tanulmányain, de a közlés viszketegségét még csak hiréből sem akarta ismerni. Csak így történhetett meg, hogy hazánk legnevezetesebb és legjellemzőbb Kagylósrákja, óriási alakjával és különös alakú nyálkamirigyével egy negyedszázadon át csakis a felfedező baráti körében volt ismeretes. Hogy pedig ez állat hazánk faunájára valóban jellemző, amellett hathatósan bizonyít ama körülmény is, hogy 25 éven át megtartotta az újdonság jellegét! MADARÁSZ in litteris hungarica névvel jelölte meg s MARGÓ ugyan így enumerálja Budapest faunájában. Tekintetbe véve azonban, hogy e fajt az irodalomba még nem vezették be, miután leírásának nyomát sem találjuk, a Nomenclatura elveivel nem ellenkezem, ha a hungarica nevet a felfedezőével cserélem föl, a kinek nevét a szakirodalomban megőrizni mindnyájunknak csak kedves kötelesség lehet. KISFALUDI MADARÁSZ ZSIGMOND EDE, a természettudományoknak ezen lelkes és szerény művelője, 188i ápril hó 4-én én halt meg. Szép természetrajzi gyűjteményének egy kis töredéke, de ebben a Budapest körül talált rákoknak teljes gyűjteménye az örökösök szívességéből nemzeti Muzeumunk / állattani osztályába került. En az utóbbit szándékozom röviden ismertetni. Az alábbi kimutatásban felsorolt rákfajok részint borszeszben, részint pedig mikroskopi készítményekben vannak meg, a lakóhelynek lehető pontos felemlítésével. Mivel azonban ez utóbbiak feltűnően megegyeznek a MARGÓ munkájában közlöttekkel, nem tartom szükségesnek azokat újólag felsorolni, hanem megelégszem az állandósítás nemének egyszerű felemlítésével. MARGÓ és MADARÁSZ nemcsak jó baráti viszonyban, de szorosabb tudományos összeköttetésben és csereviszonyban is voltak, miből ezen megegyezés könnyen kimagyarázható. A Cypris hungaricáról számos borszesz-példány, 32 mikroskopi készítmény és 9 nyolczadrétű rajzlap maradt hátra. Sajnálattal kell azonban megjegyeznem, hogy ezen nevezetes fajról sem leíró sem pedig útbaigazító jegyzeteket nem találtunk, úgy hogy a készítmények és rajzok után nekem kellett e hiányt pótlani. A sok eredeti rajz közöl csupán a szükségeseket állítottam az I. és II. táblán össze. A többi fajra vonatkozó jegyzeteknek szintén nem sikerült nyomára akadnom s így a boldogult tudományos munkásságának óhajtott részletesebb méltánylása helyett, be kell érnem az általa gyűjtött s birtokunkba jutott fajok egyszerű felsorolásával. A MADARÁsz-féle gjiíjtemény fajai, rendszertani helyöknek megfelelő sorrendben a következők.