Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 9/1-4. (Budapest, 1885)

1. szám

EGY MÁLNÁS VIDÉKI KŐZET ÁSVÁNYAIRÓL. SCHMIDT SAxDOR-tól Budapesten, (n, tábla.) A budapesti magyar kir. tudomány-egyetem ásványtani intézete az elmúlt évben (1883, november 7.) ZSIGMONDY VILMOS bányamérnök úrtól egy Málnásról (Háromszék megye) származó közetpeldányt kapott ajándékba, melyet ZSIGMONDY úr ottani időzése alkalmával gyűjtött. Dr. SZALÓ JÓZSEF egyetemi tanár beleegyezésével SZONTÁGH TAMÁS egyetemi tanársegéd szíveskedett az általa ezen kőzetből már isolait apró kristályokat, majd pedig a kőzetet is megvizsgálás czéljából átadni nekem. Most midőn kutatásaim eredményét közzétehetem, a nevezett uraknak meleg köszönetemet ismételve nyilvánítom, a mi reám nézve annyival inkább kellemes, mert egy kiválóan érdekes tárgyra vonatkozik. A kristálykák, melyektől az egész kőzet hemzseg, vizsgálataim alapján Hypersihenek. A kissé vöröses, szürke színű kőzet üregecskéiben a fényes kristályok azonnal szembeötlenek, a melyeket a kőzetről levenni igen könnyen sikerül. A rhombos Pyroxének kristálytani viszonyai ismeretesen csak az utóbbi évtizedekben derűitek föl, midőn főleg V. von LANG 1 bámulatos kitartással a breitenbachi meteorvasban foglalt Bnmzif kristálytöredékeket megvizsgálta, megfejtette. E csoport ásványai jobb kristályokban csak is néhány esetben ismeretesek, úgy hogy a pontosabb vizsgálatokra részben alkalmas málnási Hypersthen kristályok a figyelmet annál inkább megérdemlik. Hogy a rhombos Pyroxének kristálytani sajátságairól az eddigi kutatások alapján áttekintést nyerjünk, a II. tábla 4. ábráján megszerkesztettem az azokon összesen észlelt alakok gömbprojekczióját. Megjegyzem azonban, hogy tekintettel az őszes úgynevett Pyroxének egymáshoz való viszonyára, 1 Sitzungsber. der kais. Akad. d. Wissenschaften. Wien. Bd. LIX. 1869. p. 848. Az Enstatitról egyébként optikai vizsgálatok alapján DES OLOIZKAUX (Minéralogie. I. p. 44. 1862.) mutatta ki legelőször, hogy az rhombos, inig azelőtt monoszimmetriásnak tartották.