Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 8/1-4. (Budapest, 1884)

1. szám

A JORDANIT ÉS MENEGHINIT ISOMORFIÁJA. * SCHMIDT SÁNDOR-tól. A chemiai kristálytannak tapasztalatai szerint, két olyan anyag mint a szokásos írással : 4 Pb S. ASç S

3 (Jordanit) és 4 Pb S. S\ &j (Meneghinit) kristálytanilag is bír bizonyos analógiával, más szóval azok izomorfok. Az említett két ásványnál azonban mindeddig nem sikerűit kétségtelenné tenni ezt. A Jordanit u. is G. vom RATH vizsgálatai szerint rlwmbos rendszerű kristályokban fordul elő, míg a Meneghinüet u. azon szerző monoszimmetriás rendszerűnek írta le. Ezen, az isomorfia szempontjából egyelőre negativ eredményt jórészben az okozhatta, hogy míg a Jordanitot igen jó kristályokon lehetett vizsgálni, addig a Meneghinitből csak igen gyarló anyag állott rendelkezésre. A legújabb időkben azonban dr. KRENNER JÓZSEF SÁNDOR úr a Meneghinüet is jó kristályokon vizsgálhatta meg és tanulmányait a magy.földtani társulat 1883. évi május hó 20-án tartott szakülésén adta elő.** Ebben ő meggyőzőleg kimutatta, hogy a Meneghinit nem monoszimmetriás, hanem rhombos rendszerű. E fordulat után önkéntelenül is fölmerül a Jordanit és Meneghinit isomorfiájának megoldatlanul maradt kérdése és dr. KRENNER dolgozatában ezen pontot sem hagyta érintetlenül. Szerinte azon állás, melynél a Meneghinit alak tekintetében még a legjobban egyezik a Jordanittal az, hogy ha a Jordanitot a vom RATH-féle állásból úgy változtatjuk meg, hogy a Jordanit 6 lapja a Meneghinit b lapjával és viszont a Jordanit c lapja a Meneghinit a lapjával essék egybe. Ekkor a hasadási lap mind a kettőnél ugyanaz (b ), a Jordanit m priz* Előadva a magy. földtani társ. 1881. évi január hó 2-án tart szakulésén. :::

* Földtani Közlöny, 13, 1883, p. 297.