Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 8/1-4. (Budapest, 1884)
1. szám
Ï2 Ha ezen itt javasolt módon a Meneghinüet a Jordanittal összehasonlítjuk, látható, hogy a következő alakok előfordulnak mind a két ásványon : Meneghinit : Jordanit : c = (ooi) op c = (ooi) op I — (102) Va P Va d = (102) Va Poo v = ( 130) oo P3 (130) oo M(JU) q = (132) 8 /aP3 (132) 3 / 2 P3(L.) y = ( 134) »/* P3 V4 u = ( 134) 3 /4 P 3. A szögértékek hasonlóságát az alábbi összeállítás deríti ki, a melyben ezen két ásvány megfelelő alakjainak hajlását G. vom RATH és dr. KRENNER alapértékeiből számítottam ki. Meneghinit : Jordanit : di 001 : 102 = 62° 13' 35" 62° 6' 13" — 0 f 22" 100:130 = 55 34 — 58 11 36 2 37 36 v 001 : 132 = 73 25 — 74 24 36 — 59 36 001 : 134 = 59 13 21 60 52 — 1 38 39 100:101=14 45 9 14 49 34 — 4 25 010:011 = 28 26 20 26 13 — 2 13 20 100:110 = 25 55 47 28 15 24 2 19 37 Ezekből látható, hogy a makrodomák mind a két ásványnál úgyszólván az észlelési hibák határain belől megegyező hajlással bírnak, de a bracliydomák és a prizmák szögértékei jobban eltérnek, még pedig úgy, hogy a Meneghinitnél az első prizma tompa élszöge még inkább tompa lett a Jordanitéval szemben, az előbbeni első brachydomájának tompa szögű hajlása pedig hegyesebbé vált. A tengelyek viszonya ezen adatokból a következő : a : b : c Jordanit 0,5375 : 1 : 2,0305 Meneghinit 0,4862 : 1 : 1,8465 d 0,0513 — 0,1840 Az a és c tengelyek különbsége a mint látható, a Jordanit megfelelő tengelyeinek közel egy-egy tizedrészével egyenlő, a miből viszont következik, hogy a Meneghinitnél a Jordanit b tengelye hosszaságának Vio részével nagyobbodott az által, hogy a chemiai molekulába az arzén helyébe antimon lépett. A goniometria szempontjából tehát a Jordanit és Meneghinit analógiája teljesnek mondható. De nyilvánvaló az is, hogy a habitus eltérő, de mégis bír némi hasonlósággal. Mert mind a két ásvány a c. OP (001) szerint táblás, csakhogy a Meneghinit ezen felül még a makrotengely irányában elnyúlva van. A mi az egyes kombinácziókat illeti, a különbség főleg abban nyilvánul, hogy míg a Jordanitnál főleg a fősor piramisai és a brachydo-
