Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 7. (Budapest, 1883)

Az utópotroh nyúlánk, külső szegélyén 24—28 különböző hosszú fogacskával díszített; végső karmai egész hosszukban finoman fogazottak. Hossza: I "0—1*1'*}^. Magassága: 0-55—0'65 Fej magassága : 0-31— 0-33%. A hím abban különbözik a nősténytől, hogy utópotrohjának hátsó szegélye egészen sima s a fogacskák róla hiányoznak. E szép nemnek és fajnak csupán üres vázait észleltem a Zseminye-tó partjain gyűjtött anyagban, maguk az állatok valószínűen gyűjtésem idején már túl voltak éltük delén és téli peték lerakása után vagy elpusztultak, vagy pedig a tó mélyebb rétegeibe vonultak le. Család. DAPHNIDAE, SARS. Nem. Daphnia, MÛXLBR O. FE. Daphnia lacustris, SABS G. 0. Daphnia lacustris ... SARS G. Ü. : Om de i Omeguen of Christiania forekom. Cladoc. And. Bidrag. pag. 260. « « HELLICH : Cladoceren Böhmens, jiag. 33. Fig. 7. Teste középnagyságú, színtelen vagy halványsárgás a fej és tor között bemélyedés nélkül. A fej aláhajlott, mellül kerekített, alul mélyen öblözött. Homloka kevéssé áll ki. Orrmánya aránylag rövid, végén gyengén ívelt és hegyes csúcsban végződik. A hosszukás-tojásdad lencsékkel ellátott nagy szem a fej közép vonalánál jóval alantabb fekszik. Tapogatói a fej hátsó, gyengén ívelt részletével összenőttek s idegpálczikáik nem érik el az orrmány csúcsát. A pánczél szélesebb a fejnél, hosszas-tojásdad alakú, közepe táján legmagasabb ; felső és alsó szegélye a kifejlett nősténynél egyenlően ívelt s az egyenes, hátrafelé irányuló tüske a test középvonalában fekszik. A szegélyek és tüske gyengén sörtézettek. A vakbelek rövidek, egyenesek. A potrohfüggelékek szabadok és egymáshoz közel állanak. Az utópotroh hátsó szegélye 14—16 egyenlő nagyságú fogacskával szegélyezett. Hossza: 2'21 Magassága : W6'«jL. Fejmagassága: 0*61»%. Tüske hossza : 0*3 E fajt legelőször SARS G. O. észlelte 1862-ben Svédországban ; az európai más átkutatott fauna-területeken még ez ideig csupán HELLICH észlelte 1876—77. évben Csehországban. A Ketyezát tavai közül csak a Zseminye tóban fordul elő, még pedig meglehetős nagy számban. Daphnia longispina, LEYDIG. Daphnia longispina ... LEYDIG: Naturgesch. der Daphnien, pag. 140. Tab. II. Fig. 13 -20.