Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 7. (Budapest, 1883)

nis rufescentibus, dimidio corporis aqualibus, articulis ultimis paulo brevioribus quam tribus anticis ; abdomine ovato, cinereo-viridi, leviter marmorato, vix longiore quamlatiore, setis longis, acutis, in lineam transversam positis, marginibus circa medium fortiter dilatatis ; pedibus dilute-rufis ; furcula colore corporis multo pallidiore. Longit. corporis PO—1*4 mm. Inter gramiiia pratorum, passim. A test egy és félszer oly hosszú, mint széles ; a fej igen kevéssel szélesebb, mint hosszú, szürkés-zöld ; a szemek feketék, félköralakban állanak ; a csápok oly hosszúk, mint a test hosszúságának fele, a végső egyenlő ízek a három elsőnél valamivel rövidebbek, az első három íz barnás-sárga, mig a végső ízek sötét sárgás-barnák ; a potroh tojásalaku, kevéssel hoszszabb, mint széles, oldalszegélye kiszögellő, színe szürkés-zöld, gyengén márványozott, hosszú és hegyes szőrökkel van fedve, melyeknek tüszőik — ép úgy a fejen is — feketék s szabályos haránt sorokban vannak elhelyezve, s ez által az állat olyan, mintha feketén volna pontozva ; a lábak világos sárgás-barnák, rendes alkotásuak ; az ugró-villa a testnél sokkal világosabb, egyenes, aránylag hosszú. A hazánkban talált alak a TULLBERG által leírt Smynthurus viridis var. einer eo-viridis faj változathoz tartozik, mely Svéd- és Finnországban gyakori; azonban e színkülönbség a S. viridis lakóhelyétől van feltételezve. El van terjedve azonkívül még Svájcz-, Olasz-, Franczia-, Angol- es Németországban is. Előfordul májustól—szeptemberig, növényeken s ezeknek is a legalsó levelein ; hazánkban eddig 0 Budán, Békás-Megyeren s a szent-endrei szigeten (Pestmegye), valamint O-Moldován (Krassó-Szörénymegye) találtam.