Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 7. (Budapest, 1883)

vonaltól jobbra és balra egy-egy sötétebb, de a test színéhez hasonló, szélein elmosódott foltocska van ; az utolsó potrohgyűrükön, valamint a hát középvonalában egy-egy kis fekete foltocska látható ; a potroh alól világosabb ; az egész potroh serteszerü, erős, felálló szőrökkel van szétszórtan beborítva; a lábak világos sárgás-barnák; a karmok épek, rendes alkotásunk ; az ugró-villa rövid, a testnél világosabb, ágai oly hosszúak, mint a csápnak végső egyenlő ízei együtt, végső íze lapított, vége kerekített. E faj igen ritka, eddig még csak Francziaországban és Svájczban találták, hazánkban Dr, HORVÁTH GÉZA fedezte fel Csáktornyán (Zalamegye), hol 1883. szeptember 30-án a növényeken két példányt fogott. 2. Spec. SMYNTHURUS AUREUS LUBBOCK (1862). Trans. Liu. Soc. XXIII, pag. 589. Syn. 1873. Smynthurus aureus LUBBOCK, Monograph of the Gollern, and Thysanura, pag. 112. Capite fcque longo ac lato, aurantiaco, fronte brunnea - flava ; ocellis nigris, semicirculariter collocatis, umbra dilute-tiava cingente ; antennis dimidio corporis longioribus, articulis tribus anterioribus dilute-flavescenterufis, articulis ultimis aequalibus obscure-flavido rufis, tribus anterioribus paulo brevioribus ; abdomine latitudine duplo longiore, elliptico, marginibus rotundatis, aurantiaco, fascia dorsali obscuriore : pedibus dilute runs ; furcula fiavida, brevi. Longit. corporis 1 mm. Unicum specimen in Hungária orientali captum. A fej oly széles, mint hosszú, színe narancs-sárga, a homlok barnássárga ; a szemek feketék s félgömbalakban vannak elhelyezve, a szemek körül egy világosabb sárga udvar van ; a csápok a test fele hosszát jóval túlhaladják, a három első íz világos sárgás-barna, a végső egyenlő ízek, melyek a három első íznél rövidebbek, sötét sárgás-barnák; a potroh kétszer oly hosszú, mint széles, körvonala elliptikus, oldalszegélye kerekített, a potroh egészen narancs-sárga, közepén egy sötétebb, szélén elmosódott, hosszan lefutó szalaggal van ékítve; a potroh ejrős,tüskeszerű szőrökkel gyéren fedett; a lábak barnás-sárgák; az ugró-villa világos sárga, meglehetős rövid és erősebben ki van fejlődve, mint a többi Smynthurus-Î8i)oknál. E szép Smynthurus-fajt még eddig csak Angliából ismerték, hol igen gyakori ; hazánkban BÍRÓ LAJOS fedezte fel Pele környékén (Szilágymegye) augusztus havában, hol egy példányt talált, de sajnos, nem volt feljegyezve, mily viszonyok között. 3. Species. SMYNTHURUS FUSCUS DE GEER. Syn. 1743. Pod tira fmca DE GEER, Kongl. Svvensk. Wet. Aead. pag. — P odúra atra LINNE, Syst. Nat. (Edit.)