Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 7. (Budapest, 1883)

MAGYARORSZÁGBAN TALÁLT SMYNTHURUS-FAJOK. (SPECIES GENERIS SMYNTHURUS FAUNAE HUNGARICAE.) Dr. TÖMÖSVÁRY ÖDÖN-tői. (Egy ábrával.) Hazánk faunájának Thysanuráit egy igen érdekes genus nionographicus feldolgozásával kezdem meg. E genus a Siiiuiithurus-genus, mely mind alakja, mind pedig alkotása által a Thysanurák többi genusaitól — a Papirius-genvLB kivételével, melyhez leginkább hasonlít — oly feltűnően eltér, hogy mindeniktől már, az első pillanatra megkülönböztethető. E sajátságos és teljesen eltérő alakja miatt LUBBOCK e genust a Papiriusgenussal együtt egy külön családba, a Smynthuridák családjába helyezte. Azon alaki különbségek, melyek által a Sinynthiirus-genxis a Thysanurák többi genusaitól különbözik, röviden a következőkben vázolhatok : Az igen jól elkülönült fej többnyire szélesebb, mint hosszú ; a szemek és csápok között lévő rész, valamint a fej oldalrésze is kidomborodik. A szemek egyszerűek, számuk állandóan 8, melyek egy sötét, többnyire fekete, kidomborodó lemezen vannak elhelyezve. A csápok a fej oldalán a szemek előtt állanak, s a test fele hoszszúságát mindig felülhaladják; több ízből vannak összetéve, melyek közül az első a többinél jóval vastagabb, rövid, a második 2-szer-:$-szor, a harmadik pedig 5-szőr-6-szor hosszabb az elsőnél, az ezután következő ízek igen kicsinyek, számuk 12—18 között változik, gyöngyszemalakúak s egymás között egyenlő nagyok, e végső ízek együtt az első három íznél majd rövidebbek, majd hosszabbak s ízeltsegük — különösen némelyik fajnál — elmosódott, alig észrevehető;* a csápok valamint a fej is majd hosszabb majd rövidebb, majd ritkábban, majd tömöttebben elhelyezett serteszerű szőrökkel van fedve. * Ez az oka annak, hogy LUBBOCK S utána többen a Smi/tithuriis-íaifoknkl csak i ízet különböztetnek meg, miután az utolsó ízeket csak a negyedik íz gyűrűzöttségének tartják.