Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 5/1-4. (Budapest, 1882)

1. szám

25 szerint a bécsi tudományos intézeteknek itt Pesten találtató irományai között néhai PETÉNYI S. az egerekre vonatkozó értekezésének nyoma nincsen». S ezzel bevégződött levelezésünk a PETÉNYI irományainak sorsát nagyon szíven hordozó lelkes KUBINYI FERENCz-czel e tárgyban. Hogy az én beküldött fordításommal mi történt, soha sem tudtam meg. Mielőtt azonban a töredékes munka kiadása iránt intézkedtem volna, szükségesnek tartottam erre vonatkozólag az akadémiától, mint a hátrahagyott iratok tulajdonosától, engedélyt s felhatalmazást kérni, mely III-ik osztályának üléséből megadatott, a mint következik : Jegyzőkönyvi kivonat: 3. Felolvastatott dr. CHYZER KORNÉL levele, melyben kijelenti, hogy egykori megbízásának megfelelőleg PETÉNYI hátrahagyott kéziratainak az egerekre vonatkozó töredékét 1864 ben KUBINYI FERENcz-nek megküldötte, de az akadémiai kiadványokban nyomát nem találja. Ha KUBINYI iratai között csakugyan ez is eltévedt volna, kérdi, nincs-e kifogása az akadémiának, ha az impurum töredékét újból visszaállítva közli akár a math, s természettudományi közleményekben, akár egyebütt? Minthogy KUBINYI FERI-NCZ akkor a math, s természettudományi bizottság elnöke s PJ TÉNYI-nek barátja megkérte volt a bizottságot, hogy a PETÉNYI iratainak ügyével ő bízassék meg, s ezen iratok az ő hagyatékában többszöri keresés daczára feltalálhatók nem voltak, az akadémiának nincs többé módjában azt constatálni, hogy valami ilyen közlemény menynyire felel meg a PF/RÉNYI-féle kéziratoknak, a dr. CHYZER által felajánlott kiadástól saját közleményeiben eláll, s nem tesz kifogást, hogy dr. CHYZER maga adja ki ezen munkát, melyet honunk faunájának érdekében a nyilvánosságra hozni kívánatosnak tart.» Ez története a megmentett alábbi értekezésnek, mely szóról szóra való hü fordítása PETÉNYI jegyzeteinek, s mely összehasonlítva eddig napvilágot látott dolgozataival, véleményem szerint még leginkább viseli magán a nagy észlelő tehetség bélyegét, s legjobban tünteti ki, hogy mi volt nekünk PETÉNYI S mit vesztettünk benne ! PETÉNYI-ről szólva, nem tehetem le tollamat a nélkül, hogy tudományos működésének egyik oly teréről ne tegyek említést, mely eddig megjelent dolgozataiban nincs kiemelve, melyről majdnem hallgatnak biograplijai is — s ez az Ichthyologia. PETÉNYI nagy szelleme felölelte a gerinczesek minden osztályát, s hogy mit és mennyit tett hazánk Ichtliyologiája terén, azt legjobban mondja el nekünk HECKEL J. J. Magyarország édesvízi halainak rendszeres átnézetében, melyet a m. orvosok és természetvizsgálók soproni nagy gyűlésén 1847-ben olvasott fel (s melyet 1863-ban megmagyarítani szintén nekem