Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 5/1-4. (Budapest, 1882)

1. szám

24 a nemzet a külföld által régen méltányolt legnagyobb természetbúvára s a tudomány áldozata iránt tartozik, legalább némi részét leróni igyekezett, én is felbontám a nyugvó csomagot, s elhatározám napvilágra juttatni. A csomag tartalmának áttekintésénél csakis az egerekre vonatkozó alábbi adatokat találtam meg, -— a cziczkányokra vonatkozólag semmi sincs; s én nem emlékezem többé, volt-e azon kézirathalmazban, melyet KuBiNvi-nak visszaküldtem, valami a cziczkányokról; vagy pedig csak azon töredékek után, melyekben a cziczkány neve a gözüegér igen terjedelmes leírásánál, mondhatom monographiájánál, igen sokszor fordul elő, ítélve, gondolta KUBINYI, hogy a kéziratban a cziczkányok is le vannak írva. Úgyszintén arra sem vagyok képes visszaemlékezni, hogy a kézirattal visszaküldött öt ábra mit ábrázolt ? Egereket aligha, különben érthetetlen volna, hogy a megmaradt leírásoknál sehol egy szóval sem hivatkozik ez ábrákra. Azon esetben, ha voltak is a cziczkányokra vonatkozó adatok a kéziratban, akkor azoknak nagyon hiányosaknak s kiadásra nem valóknak kellett lenniök: különben ha érdemesek lettek volna az összeállításra s lefordításra ' > meg is tettem volna azt velők, úgy mint az egerekre vonatkozókkal, daczára annak, hogy ez irodalmi munka egyike volt a legnehezebbeknek, mit valaha végeztem. S hogy ott nem igen voltak, azt KuBiNYi-nak harmadik, 1864. jun. 6-án hozzám írt, a munkát sürgető levele után is gyanítom, hol a cziczkányféléket már nem említve, csak az egérnemüekről szól (alkalmasint levélbeli felvilágosításom folytán). Ha ezen kívül lehet még fölfedezhető PETÉNYI-féle dolgozat, ha csak az enyémhez hasonló alakban is, úgy az nézetem szerint leginkább néhai TÓTH SÁNDOR barátom hátrahagyott könyvtárában, mely, mint hífllom, Debreczenbe került, volna keresendő, — mert jól ismervén TÓTH SÁNDOR hajdani állattani dolgozótársamat, fölteszem róla, hogy ő a fordítás impurumát összeállítás után szintén leíratta az akadémiai bíráló bizottság számára ; s annál valószínűbb, hogy az iratnak TÓTH hagyatékában még meg kellett lennie, mert ő közvetlenül ezen munka befejezése után halt meg. KUBINYI-nak említett három levelén kívül van nálam még egy e tárgyra vonatkozó, 1864. jul. 7-érői, melyben írja, hogy jun. 17-éről kelt levelemet az Akadémia matli. és term. tud. bizottsága előtt felolvasván, annak nevében következőket válaszolja: «néhai P. S. hátrahagyott irományai közül az emlősöket illető jegyzetek és értekezések rendbe szedetvén és lefordíttatván, azok bírálat végett MARGÓ és FRIVALDSZKY uraknak adattak ki, stb.» tovább «a math, és természettudományi bizottság attól, hogy néhai PETÉNYI hátrahagyott munkálatai kiegészíttessenek, már az 1-ső füzetben kiadott munkákra nézve elállott, és abban állapodott meg, hogy PETÉNYI-nek csupán saját észleletei adassanak ki», s végül «egyébiránt, hogy néhai PETÉNYI barátunk Bécsben valamely tudományos gyűlésen az egerekről értekezett volna, arra nem emlékezem, sőt többeknek állítása