Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

1-2. szám

46 A Rhabditis nigrovenosának parasit és szabadon élő generatiója ismeretes. A. parasit-alakok a Rana temporaria és a Bufo cinereus nevű békafajok tüdejében élnek és szűznemzés által létrehoznak egy ivadékot, mely a gégegyűrű nyílásán keresztül a bélbe, innen pediglen a szabadba, nevezetesen a vizekbe jut. Ezen generatió már elüt az előbbenitől az által is, hogy különivarú. (III. T. 15 a—b.) A megtermékenyített nőstény 4—5 petéje az uterusban fejlődik ki s a keletkezett embryok az anya belsejébe hatolnak, annak szerveit fölemésztik s mint álczák ismét a szabadbajutnak. (III. T. 15 e.) Ezek azután ismét a nevezett békafajok tüdejébe jutnak. A Rh. appendiculata parasit generatiója az Árion empiricorum nevű meztelen csiga nyálkamirigyeiben él, s ott hozzá hasonló generátiók válthatják fel egymást. E faj álczái a fark végén két igen hosszú, a cuticularis képletek sorába tartozó, szalaggal vannak ellátva. Ezen álczák vagy a csigában fejlődnek anya-állattá, vagy pediglen a szabadba jutnak, hol rothadásba menő anyagokban élnek és fejlődnek. Ez utóbiakból egy a parasit állattól elütő alkattal és szerkezettel biró egyén keletkezik. A szabadban élő nemzedék szintén különivarú s ezek álczái újólag a csigába juthatnak és a parasit generatió alakját vehetik fel. A Rhabditis genus alakjai között olyanok is találtatnak, melyeknek hímjei ismeretlenek és daczára ennek ivarszervök telve van ondóval. Az ivarmirigy csírsejtei egyidőben petékké, máskor pediglen ondótestecsekké változnak át. E tüneményt legelőször SCHNEIDER észlelte a Rhabditis dentata, dolichura és foecunda nevű fajoknál, később pediglen BÜTSCHLI, ki előbbeninek vizsgálatait helybenhagyta. (Hímnőség.) SCHNEIDER magánrajzában említ egy alakot, mely a Rh. apperdiculatához igen hasonlít, melyet azonban névvel nem jelölt. E fajnak csak nőstényét ismerte, hímjét föltalálnia soha sem sikerűit. E fajok ennek daczára szaporodtak. SCHNEIDER elkülönített nőstényeket is látott szaporodni, a nélkül, hogy azok átlátszó ivarcsövében az ondó legkisebb nyomát is feltalálhatta volna. A szűznemzés által történő szaporodás szép példája gyanánt szerepelhet e faj. BÜTSCHLI e fajt SCHNEIDER leírása után fölismerte, annak vizsgálatait helybenhagyta és azt Rhabditis Schneiderii névvel jelölte. ^ * * BIOLOGIAI RÉSZ. Az Anguillulidák legnagyobb része szabadon él és csupán egyesek találtattak más állatok bélcsövében. Ezek közöl az Aphelenchus erraticus, a Dorylaimus stagnalis és a Rhabditis membranosa csak véletlenül kerülhettek hidegvérű állatok bélcsövébe, míg a Rh. nigrovenosa és appendiculata egyik ivadéka állandó parasita gyanánt szerepel. Az újabban ismertetett Rhabditis intestinalis és stercoralis nevű fajok az emberek és nyulak