Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

1-2. szám

35 A tuba általában igen rövid, néha azonban oly hosszú mint maga az anyaméh. Hátsó felében gyakran ordótestecsek észlelhetők. Az ovarium egy hosszúkás gyakran lapult henger, melynek belseje nagy magokat tartalmazó sejtekkel van kibélelve. (VI. T. 24 c.) Yégrésze gyakran visszahajtott s a vulván túl is leterjed. (IV. T. 1G a. ábra.) A női ivarkészülék ugyan általános alkotában minden fajnál megegyező, de részleteiben nagy külömbözőséget mutat, melyet az egyes nemek összehasonlítása alkalmával tanulmányozhatunk. b) A hím ivarkészülék. Lényeges részei: az ondót elválasztó mirigy a here, ennt k kivezető csöve s a liimtag (Spiculum. V. T. 24 a. ábra.) A herék többnyire hosszú csőszerű képletek, melyeknek belső szemcsés anyaga számtalan nagy maggal ellátott sejtből áll. A herék többnyire párosak, ritkábban egyszerűek s gyakran az alféltől egészen a beleső kezdetéig nyúlnak. (V. T. 24 a ábra.) Az ondóvezeték igen rövid s a legtöbb esetben meg sem lehet azt külömböztetni. A spiculumok a végbélből eredő cuticularis képződmények; mindenkor kettősek s az egyes fajok szerint igen külömbözö alkotásúak. Belsejükben egy finom csatorna húzódik végig, mely az ondóvezetékkel van összefüggésben. (IV. T. IG d. ábra.) A fedölemezre gyakorolt erösebb nyomások következtében néha sikerült azon át ondótestecseket kinyomnom. A hím ivarszervvel semmiféle összeköttetésben sincsenek a fark papillák, még kevésbé pedig az igen széles bursa bordaszerű papilláival. (VI. T. 24 n. ábra; VI. T. 12 e. ábra.) A spiculumokkal összeköttetésben szokott állani az úgynevezett mellékdarab, a mely a spiculumok vezetésére szolgál. (II. T. 5G ábra.) Ennek, valamint a spiculumoknak alakja az egyes fajok szerint igen külömbözö. I) Az Anguillulidáknál uralkodó számtörvényről. Az előzményekből tudjuk, hogy az Anguillulidák teste a 4 fő hosszvonal által 4 mezőre osztható, s hogy az oldali vonalok igen széles mezők gyanánt szerepelnek. így tehát összesen 6 mezőre különülhet el a test és minden mező megfelelhet egy hatoldalú hasáb lapjának. Általában a hatos szám az uralkodó egyes szervek alkotában. A bárzsing s a szájüreg például szintén egy hatoldalú hasábhoz hasonlítanak. Ha az említett szervek egy háromoldalú hasábhoz hasonlók, akkor a hasáb egyik éle mindig a hasi vonalon fekszik. Ez esetben a hasáb egyik oldala (bc.) megfelel a két háti