Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

1-2. szám

SO Ezen edények azonban nem mindig párosak; több példa van már reá, bogy csupán az egyik oldali vonalban található fel az edény. Már SCHNEIDER az általa vizsgált Tylenchus triticiről jelenti ezen anomaliát (V. T. 21. /*. ábra) s újabban BÜTSCHLI, több Tylenchus fajnál hasonló eredményt közöl. Ily esetet a Diplogaster macrodon nevű fajnál én is constatálhatok. (VI. T. 24. g. ábra). Ezen edények pontos szerkezetét még nem ismerjük; annyit azonban vizsgálódásaim nyomán állíthatok, hogy a kivezető cső belső fala erős chitin hártyával, az edény fala pediglen igen vékony chitinréteggel van kibélelve. (III. T. 12. a. ábra.) Ezen edények functióját azonban még csak hypotetice sem merem állítani. DAVAIN müvében az oldali edényen kívül még egy másik edényről is tesz említést (vaisseau longitudinal sanguin ?), mely azonban nem egyéb, mint a hosszú oldali edény. DAVAIN az oldali edény hosszú kivezető csövét tartotta oldali edénynek, a tulaj donképi edényt pedig a véredények egy nemének. (V. T. 21. f. DAVAIN után.) A k'választó szervekhez tartoznak a mirigyek is. Kégibb búvárok majdnem minden kivezető csövet mirigyvezetéknek s majdnem minden sejtes tömeget mirigynek tekintettek a nélkül, hogy azok functióiról meggyőződtek volna. BASTIAN művében a szárazföldi nemek nagy részénél az oldali edények kivezető részét a tengeri alakoknál általában uralkodó hasi mirigyek vezetékével teveszti össze. A' Trilobus-nem egyes fajainál a nyak táján a hasi oldalrtn található nyílások talán a nevezett mirigy durványait tűntetik elő. CZERNAY az Angu. acetinál a szájürbe két igen apró csövecskét látott futni, melyeket a parasit Nematodák egyeseinél föllelhető nyálmirigyekkel hasonlított össe. CzEBNAvnak erre vonatkozó rajzában csakis két sötét folttal vannak e csövek érzékit ve. Én igen sokszor kerestem a legnagyobb nagyítások mellett e csövecseket, de azokat sohasem leltem fel. CZERNAY valószínűleg valamely idegen tárgy által vezettetett tévútra. Gyakran találhatók az oesophagus alsó részében sejthalmazok (VI. T. 24. i. ábra), a melyeknek mirigy szerű functiót tulajdonítanak. A Trilobus-nem alakjainál az oesophagus 3 sejtszerű lebenyben végződik, mely lebenyek az említett oesophageal-sejtekkel homolog képletek. (VII. T. 29. b. ábra.) Nevezetes még a tengeri fajok szövőmirigye is, melynek nyoma a szárazföldi és édesvízi alakok némelyikénél a fark üregében is fellelhető. (I. T. 30. és 2. d. ábra.) Ezen kevés számú sejtekből álló mirigy váladéka egy kivezető csövön át nyilik a fark végén. Különösen a Mononclius genus fajai azok, melyeknél ilynemű mirigy található. Egyes, az alfél táján található mirigyek az alfeli mirigyet (III. T. 12. b. ábra), a vagina körül találhatók pedig a vaginal mirigyet kepezik. Bü I'SCJLI vizsgálódásai nyomán valószínű, hogy egyes Plectus-fajok