Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)
3. szám
207 lepi el a Linaria spuria, Hibiscus ternatus (nyúltulipán), Stachys recta (tisztesfű), Gnaphalium luteo-album és Galeopsis Ladanumvar : angustifolia. A mi végre a mocsaras, nedves réteket, vizöntéses kaszálókat ós állóvizeket illeti, úgy ezekről csak röviden szólok, egyrészt azért, mert nem igen mutatnak fel ritkaságokban bővelkedő flórát, másrészt meg nagyban megegyeznek az eléggé ismert pesti Rákos és kalocsai mocsaras vidék flórájával. Szt.-Lőrinczen a Sió és Sárviz között terül el a legnagyobb rétség; ez át van szőve mocsarakkal, a melyek eme szabályozott folyók régi, eliszaposodott medreiből alakúltak, és néhol kisebb-nagyobb, nyaranta kiszáradó tócsákat képeznek, másutt meg az egész öles mélységű állandó vizeket (az úgynevezett «holt derék»-et) alkotják. A mélyvizeket néhol nádasok foglalják el, gyókénynyel, kákával, kalmuszszal keverve; másutt meg a tisztásokon Nymphaea, Nuphar, Hydrocharis, Lemnák és Stratiotes terűinekei; s a mélységben Potamogeton, Utricularia, Ranunculus ós hinárfólék úszkálnak. A kisebb árkokban vagy nagyobb tócsák partjain sok Siuvi latifoHum, Rumex Hydrolapathum, Euphorbia lucid a, Sp'arganium ramosum, Glyceria spectabilis, Butomus umbellatus ós tőzegalkotó Carex stricta található. A vizöntéses helyeken nagy mennyiségben üti fel magát a Veronica Anagalloides, Sonclius palustris, Oenanthe Phellandrium, Sagittaria és Alisma; s ha a tócsák kiszáradtak, hozzájuk csatlakozik a sok Cyperus fuscus, Ly thrum Salicaria, Erythraea pulchella, Galium uliginosum stb. Ezekkel ellentótben a rétség emelkedettebb részeit, fensíkjait, a melyet a vízár soha sem önt el, nagyobbrészt Silene multiflora, — infiata, Euphrasiá-k, Trifoliumo-k, Medicago-k, Rhinanthus major, — minor, Oenothera biennis, Senecio Doria, Astragalus asper és egyéb réti vagy dombvidéki növény borítja. — Egyébiránt itt semmi ritkaságot sem sikerült találnom, egyrészt mert a tulajdonképeni tőzeges formatio sincs kifejlődve a vizek szabályozása és rétfeltórések következtében, másrészt mert hiányozván nálunk a szikes talaj, az ennek megfelelő érdekes növényzet sincs meg. Mielőtt az észlelt fajok rendszeres felsorolását megkezdeném, — szabadjon itt legforróbb köszönetemet kifejezni JANKA V. m.n. muzeumi fűvészeti osztályfőnök úrnak, a ki nemcsak hogy az egyes növényeim meghatározásánál a legszívesebben segítségemre volt, hanem még az igen becses muzeumi növénygyűjteményt is engedte összehasonlítás végett, használnom. A növények lajstromát nem közlöm egész terjedelmében, hanem csak a ritkább és érdekesebb növényeket; mert teljes enumeratiót még ugy sem adhattam volna, s az a néhány közönséges nem igen érdekel senkit.
