Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)
3. szám
203 csak az alacsonyabb dombvidék, erdők, mezők, lapályos retek stb. növé nyeit; de ezek között is találni több érdekes fajt, a mely nemcsak a megyere, hanem hazánk flórájára nézve is fontos. Ilyenek : Inula media Ma B., mely eddig Magyarországban nem találtatott; Trifolium gracile Thuill., melyet hazánkban JANKA Y. úr találta először Svinicánál, második termőhelyét én találtam Kis-Székelyben; Silene viridiflora L., eddig csak a magasabb hegyvidékekről volt ismeretes, 600 lábnál alantabb nem igen szedték, holott nálunk 400—500' magas dombok vágásaiban elég gyakori ; a Genista hungarica Kerner. szinte új a megyénkre nézve, nemkülönben a Trifolium medium var: Haynaldi Menyh. is; a Melica Magnolii Gr. öodr, szinte nem közöltetett hazánkból. Az erdők közül csak *a tölgyes kevert erdő van nálunk képviselve; bükkfák egyedül a baranyai határszél magasabb hegyein nőnek. A tölgyfák többféle fajai találhatók, de ezek is ritkán lépnek fel önállóan csoportokat alakítva, hanem leginkább gyertyánfával és kőrissel vannak keverve. A gyertyánfa nagy mennyiségben található különösen a k.-székelyi erdőben és sok helyen ez képezi az erdőt; [míg a körisfa jobban Varsádon van elterjedve mint hézagpótló. Fölemlítendök még: a, fodor juhar, mely néhol a tölgyekkel vetekedik nagyságra és vastagságra nézve, továbbá a fekete• gyürii juhar, szilfa, hárs, jegenye, fűz, égerfa, vadcseresnye stb., mint megannyi tényezői az erdők változatosságának. A vágásokban, irtásokban erdőszéleken és ritkás foltokon leginkább galagonya, húsos som, vörösgyiirü, ostormén hangita, hólyagmogyoró (Staphylea), kétféle kecskerágó, kutyabenge, varjútövis, fagyai, mogyoró és egyéb bokrok észlelhetők. Az erdei flóra leginkább a vágásokban, bokros széleken van kifejlődve s mint ennek megfelelő formatio nyilvánul, míg az erdei rétek nem igen vannak képviselve s így ezek vegetatiója sem fejlődik. A k.-székelyi erdőben több helyen tisztások és kaszálók is vannak ugyan, de ezek nem számíthatók az erdei rétekhez, mert igen csekély területeket foglalnak el jobbára az utak menten s utféli, parlagi vagy vágási növényekkel borítvák. Jellemző növények a csalitos, bokros helyekre nézve a következők: Erysimum odoratum, Chacrophyllum bulbosum, temulum, Hesperis runcinata, Thalictrum aquilegifolium, collinum var: a piculát um, Silene viridiflora, noctiflora, Verbascum austriacum, Lychnitis, Lychnis Coronaria, Stenactis bcllidi flora, Chrysanthemum corymbosum stb., a melyek a tölgy, juhar, szil, hárs, mogyoró, kőris és egyéb 1—2 éves bokrok között nagyon kitűnnek. Másutt meg a Vicia Cracca, Clematis Vitalba, Lathyrus pratensis, Convolvulus, Polygonum dumctorum, Vicia pisiformis stb. futják be a bokrokat, a melyek hűsében Iris variegata, Glcchoma hirsuta, Campanula Rapunculus, Lysimachia punctata, Prunella vulgaris, Origanum vulgare, Trifolium ochroleucum, medium var: Haynaldi, Ranunculus Steveni, Potentilla obscura, Galium retrorsum, Myosotis intermedia stb. nőnek. Az erdők sünijében árnyékos helyeken találni:
