Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 3/1-4. (Budapest, 1879)

1. szám

/ 24 Lapjai közöl a z és u tükrözése kitűnő, a többiek is, kivéve a prizmákat — jól használható reflexeket adtak. Említhetem a következő mért szögeket: Mérve Számítva 100 310 — 22° 11' 05" 22° 13' 50" 111 113 = 29° 33' 10" 29° 35' 27" 111 001 — 64° 12' 50" 64° 18' 36" 100 101 — 37° 20' 10" 37° 16' 35" 001 012 — 38° 50' 30" 38° 51' 00" 310 110 — circ. 28° 46' 30" 28° 34' 11' A q (114) és / (120) lapok csak közelítő értékeket adtak. 9. kristály. (II. tábla, 9.) Kicsiny töredék ugyan, de a legérdekesebb alakcsoporttal. A töredéken konstatált alakok u. is ezek : Véglapok: a 100 b 010 c 001 (?) Prizmák: m 110 k 310 L 410 Domák: o 101 cl 012 Piramisok: z 111 f 113 a 214 y 212, összesen 11 alak. A kristály teljesen hegyes, habár a bázis véglap helyén gyönge csillogást észleltem, mely azonban esetleges letöréstől, tehát kicsiny hasadási laptól származhat. Az o (101) doma szélein körös körül igen keskeny lapok észlelhetők, melyekből azonban csak a n. (214) és y (212) piramisok voltak biztosan meghatározhatók. A // (214) piramis helyzeténél fogva határozható meg, mert az f (113) és o (101), valamint a c (001) és y (212) lapok övében van; tükrözését csakis övének megállapítására lehetett használni. A mért szögekből említhetem a következőket: Mérve Számítva 101 113 = 38° 21' 15" 38° 20' 50" 101 100 = 37° 17' 50" 37° 16' 35" 101 012 = 61° 50' 30" 61° 51' 23" 101 310 = 42° 34' 30' 42° 33' 44" 113 012 = 23° 30' 20" 23° 30' 32" 111 101 — 44° 24' 00" 44° 17' 40" 111 212 18° 17' 10" 18° 17' 26" 100 ill) = 17°—18° 17° 02' 32" Tükrözésre legjobban használhatók voltak az o (101), d (012) és f (113) lapok, legkevésbbé tükrözött a L (410) lap, mely erősen corrodált