Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 3/1-4. (Budapest, 1879)

1. szám

22 Véglapok : a 100 b 010 c 001 Prizmák : m 110 k 310 X 120 Domák: o 101 cl 012 Piramisok: z 111 f 113 q 114 v 115, összesen 12 alak. Lapjai közöl a X (120) és m (110) prizmák vannak legjobban kifejlődve, a k (310) és v (115) lapok csak vékony csík alakjában lépnek föl, ez utóbbi azonban élesen tükrözik. Az egyes lapok a mérésre nem igen alkalmasak voltak, megtámadott felületeik miatt, úgy hogy a legnagyobb mérvben kifejlett prizmák megállapítása csak megközelítő módon vált lehetségessé. Mérve a többi között a következő hajlások lettek : Mérve Számítva 100 120 = circ. 68° 02' 50" 67° 48' 54" 100 101 = 37° 14' 40" 37° 16 35" 100 001 = 90° 00' 00" 90° 00' 00" 010 001 — 90° 00' 00" 90° 00' 00" 001 101 = 52° 43' 25" 52° 43' 25" 001 012 = 38° 53' 00" 38° 51' 00'' 001 111 = circ. 64° 09' 50" 64° 18' 36" 001 113 _ 34° 43' 07" 34° 43' 09" 001 114 = 27° 31' 40" 27° 27' 39" 001 115 = 22° 34' 38 ' 22° 34' 31" 6. kristály. (I. tábla, 6.) Szabad nagy kristály, melynek megvizsgálását Dr. KRENNER JÓZSEF úr különös szívességének köszönöm. Aránylag ezen egyénnél találtam a legjobban fénylő és legjobban kifejlett lapokat, 8'5™/

Wi magassága és szélessége daczára is. A bázis véglap és az o (101) doma tükrözése kitűnő, a piramisoké jónak mondható. Az oszlopok felülete gyöngén megtámadott, a mely körülmény folytán zsirfénvt mutatnak és a kristály víztiszta színét szürkésre változtatják. Alsó felén a gyöngyfényű, kitűnően tükröző hasadási lap van, mely a bázis véglappal 180°-ú szöget zár be pontosan. Alakjai ezek: Véglapok : a 100 b 010 c 001 Prizmák : m 110 k 310 X 120 Domák: o 101 d 012 Piramisok : z 111 f 113, összesen 10 alak.