Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 3/1-4. (Budapest, 1879)

1. szám

13 ÁSVÁNYTAN. MINERALOGrIA. MUZSAJI WOLNYN. Midőn 1876-ban a betléri Wolnyn pontosabb kristálytani vizsgálata SZÉCSKAY IsxvÁN-tól

1 megjelent, átvizsgáltam a magyar nemzeti muzeum ásványtárában őrizett Wolnynokat, hol is a Muzsajról (Beregh megyében) származó példányok, rendkívül érdekes kristályalakjaiknál fogva, a figyelmet azonnal magukra vonták. Egybevetvén a futólagos vizsgálat eredmenyét SCHRAUF ALBERT-nek 2 ide vonatkozó értekezésével, a tüzetes vizsgálat szükségességéről győződtem meg. Miután dr. KRENNER JÓZSEF SÁNDOR muzeumi őr úr kiváló szívessége folytán a kristálytani vizsgálathoz szükséges anyagot illő köszönetem mellett bőven megkaptam, a jelen értekezésben a betléri Wolnynok kristálytani pontosabb ismeretéhez a Muzsajról származókét fűzöm. A Wolnyn hazai lellielyei: Bctlér, Mazsaj és Ruszkabánya. E helyütt azonban el nem mulaszthatom, hogy Bctlér-liez azon helyreigazító megjegyzést ne csatoljam, hogy ezen megnevezés helytelen. MADERSPACH Livius rozsnyói bányamérnök úr szíves szóbeli közlemenye nyomán ugyanis kiderült, hogy a vasbánya, melyből a Wolnynok származnak, a Rozsnyó közelében fekvő betléri vasgyár tulajdona ugyan — es így a példányok a legnagyobb valószínűséggel Betlérről kerültek forgalomba, — de a bányaterület maga még szigorúan Rozsnyó város határában feküszik; így az eddig SCHRAUE 3 óta átalán a tudományba bevezetett Betlér helyett Rozsnyó nevezendő a Wolnyn egyik lelhelyének. A Wolnyn legelső ismertetője, JONAS 4 is 1820-ban már határozottan Rozsnyót említ; több helyen, pl. a NAUMANN-ZIRKEL-ICIC 5 ásványtanban is Rozsnyó jegyeztetik föl, mig atillában a Betlér név szerepel. E három hazai lelhelyhez ez idő szerint csak az Uraiból ismeretes néhány pont, úgy hogy ezen Baryt változat rendkívül ritkának mondható. 1 Ertckczesek a természettud. köréből. Kiadja a ntayy. tud. Akadémia. VII. kötet. IX szám. 1870. a 8itzun»sber. d. k. Akad. d. Wissenschaften. Wien, 39 Bd. 1.S60. p. 286. 3 Az id. helyen. 4 Ungern* Mineralreich von JOSEPH JONAS. Pest, 182U. p. 31. b Elemente d. Min. v. C. F. NAUMANN. Zehnte Aufl. v. Dr. F. ZIRKEL. Leipzig. 1877. p. T26.