Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)
2-3. szám
167 III. kötetét s népszerű előadásaim cyclusát kiadni. A t. előfizetők szives beleegyezését és elnézését kéri HERMAN OTTÓ a «Természetrajzi füzetek» szerkesztője. * A legközelebbi IV-dik füzet hozza Dr. ENTZ GÉZA barátunk protistologiai dolgozatát, a hozzá tartozó három, kiválóan szép és instructiv táblával. Dr. KANITZ ÁGOST barátunk ugyan e füzetben adni fogja a keletázsiai növények jegyzékéhez tartozó resumét. ^ Munkatársaink közül azokat, a kik a műnyelv dolgában velünk tartanak, külön is kérve figyelmeztetjük e kettős fűzet első czikkére, mely SZARVAS GÁBOR tollából eredt. Ebből meggyőződhetnek, hogy a közvetítés igenis lehetséges, s hogy ez az irodalomnak nagy hasznára fog válni. Újból is kijelentjük, hogy a közvetítést kedves kötelességünknek tekintjük. * Az első füzetben jelzett geológiai dolgozat annál a körülménynél fogva, hogy t. i. a kir. magy. földtani intézet tisztviselői a párisi világkiállításra szánt tárgyak körül Szokatlanul el voltak foglalva, a negyedik füzetre marad. * A párisi világkiállításra szánt geológiai térkép, mely a Duna jobbparti résznek viszonyait a k. m. földtani intézet eredeti fölvételei alapján föltünteti, ép oly becses mint csinos mű s a hozzá tartozó irodalommal együtt minden bizonynyal becsületére fog válni, úgy az intézetnek, mint a magyar culturtörekvésnek is. De a térkép a hátralevő munkát is világossá teszi, ez pedig "még szerfelett nagy, olyan nagy, hogy az intézet szegényes dotátiójával és, egyenesen kimondva, nyomorúságos elhelyezésével a képzelhető legrosszabb arányban áll. Az utóbbira itt különösen reflectálunk. Az intézet elhelyezése, a szó olyan értelmében, a minőben ezt külföldi roszakaróink szokták reánk alkalmazni, valóban «ázsiai»>. Egy oly helyiségben, mely a legszerényebb igényű polgári család számára is szűk, könyvtár, gyűjtemény, dolgozó helyiség, laboratórium úgy össze van zsúfolva, hogy ott valaminek átnézetes összeállításáról, a jó és könnyű munka e nélkülözhetetlen föltételéről, szó sem lehet; sőt ez összezsufolása az embereknek és tárgyaknak épen a közegészségügynek már a józan ész által is fölállított szabályaiba ütközik. Vendégtudósok számára egy talpalatnyi hely sincsen, mi egy állami központi intézetnél, mely természetes gyülőlielye úgy a fővárosba jövő vidéki erőknek, mint a külföldi látogatóknak is. valóságos képtelenség. A múlt nyáron itt járt congressusi geológok szánalmasan mosolyogtak s e helyiségről következtettek a nemzet tudományos fogékonyságára. Szeretnők tudni, vájjon az intézet igazgatása előadta-e ezt a dolgot illető helyen kellő nyomatékkal ? Mi úgy tudjuk, hogy a geológiának, mint olyan szaknak, melynek eredményei nagyon is kihatnak a társadalom anyagi jólétére is (kőszén, bányászat, iparnak való kő és földnemek stb.), a culturállamokban palotákat szokás emelni. Ezt ugyan nálunk most nem követelheti ; de elgondolva, hogy pld. Bécsben az állat-növénytani társulatnak, mely nem is állami se nem központi, mégis az országházában tudtak helyet adni (az állami földtani intézet számára megvétetett a Lichtenstein-palota), kérdés, vájjon nem férne a mi geologiánk valamely állami épületbe ? mert igy csakugyan nem maradhat, ha csak nem azt akarjuk, hogy a 111. orvosok és term, vizsgálók nagygyűlése alkalmára ide készülő külföldiek ismét megszóljanak. Ezek ötlöttek eszünkbe annak láttára, hogy a kiállított térképhez háromnál több látogató egyszerre nem férhetett. H. 0. * Lóczv LAJOS collegánk és barátunk, ki tudvalevőleg a gr. SZÉCHENYI BÉLA keletázsiai expeditiójának tagja, már hallatott magáról. A vörös tenger partjáról a muzeiunnak csinos gyűjteményt küldött, Darjeelingből (Calcutta mellett, KÖRÖSY CSOMA KÁNDOU nyughelyéről) pedig levelet intézett e füzetek szerkesztőjéhez. A levél márczius l-jén kelt és 31-kén ide érkezett. April vége felé az expeditió Singapóreből tovább indul. Termeizetrajzi fnzetek n. kötet u. él ni. füzet. 11
