Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)

2-3. szám

78 az u. n. Harmalin, egy alkaloid. E tulajdonság miatt a mag a kereskedelem lárgyát is képezi, legnagyobb mennyisége a Wolgán túli pusztákból, a Kaszpi tenger környékéről kerül. Azonkívül a törökök fűszer gyanánt is használják; az arabok «Harmal» név alatt gyógyszert tisztelnek benne. Minden arabs tavasz idején hat, félig érett magvastokot nyel le s szentül hiszi, hogy az évre megmenekült minden szembetegségtől. •JAMES JOHNSTON még mást is tud e magvakról. Szerinte a kelet népei a növényt Opium és kender (Hasis) helyett kábitó szerül is használják s BELONIUS feljegyezte, hogy Szolimán császár e szokásnak igen gyakran hódolt. Legújabban FRITSCHE a tokokból két érdekes anyagot nyert, a «Harmin» és «Harmalint» ; ezeknek vegyi tulajdonságai már meglehetősen ismeretesek, hatásuk az életműködésekre még nincsen megállapítva. Már ezekből is kivehető, hogy a növényhez sok olyan dolog fűződik, a mely érdeklődésünket felkeltheti. De e növényhez, épen a Gellérthegyen való tenyészése miatt, még egy elterjedési vagyis phytogeografiai kérdés is fűződik, melynek kiderítése a tudomány érdekét képezi. Már említettem, hogy Dr. KERNER növényünkben a török uralom élő nyomát sejti s felteszi, hogy a törökök itt mívelliették. JANKA VIKTOR barátom 1, ki e növénynek törökországi lellielyeit kutatta és más tájakon való elterjedését is tudja, mindenütt csak mint vadon tenyésző burjánt találta, mívelés alatt sehol sem látta s igy nem hajlik Dr. KERNER sejtelme felé; de nem csak ezért, hanem azért is, mert a lelhelyek összeállítása igen valószínűvé teszi azt, hogy e növény a Gellérthegy eredeti Flórájához tartozik. Keletről véve az elterjedés zónáját, Ázsiában a növény Turkesztánba hatol, délnyugotra — a Kaszpi tengertől éjszakra — az Ural liegyláncz déli végét éri, ismét délnyugotra a Kaukazus éjszaki oldalán terjed, s folyton délnyugotra kisérve, felüti magát a Krimben, Szalonich-Uszküb között (törökföld), délkeleti Olaszországban a Taranto öböltől éjszakra, délkeleti Spanyolországban majdnem a Tajo magasságáig. Ha most a Wolgán tűli elterjedés határpontjától a spanyol elterjedés határpontjáig egy vonalat húzunk s ezáltal egy elterjedési övet alkotunk, akkor a mi Gellérthegyünk épen e zónába esik. A zónán belől kiterjed Anatóliára, az Euphrat és Tigris mentén, a persa öböl körül, északi Afrika egész szélességében (Kairo, Tripoli, Tunis, Marokko); Ázsiában Arábiába és Keletindiáig terjed. A kimutatott zóna felé mindinkább gyérül. Igy a Baleár szigeteken nincsen meg, Sziczilíában hiányzik, Szardínia szigetén ellenben megvan, Corszika szigetén nincsen, a görög félszigeten megvan, Törökország megjelölt részén (Usz1 JANKA barátom szívességének köszönöm az adatokat, melyekhez némelyekkel TESSEDIK úr is hozzáj árúit. »