Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)

1. szám

55 ŐSLÉNYTAN. PALAEONTOLOGIA. EGY ÚJ CARDIUM-FAJ AZ ÚGYNEVEZETT «CO NG E R

IA - R É T E GE KB Ő L.» Telegdi BÓTH LAJOS-ÍÓL A pécsi szigethegység szélein tudvalevőleg a neogenképlet változatos és érdekes lerakodásai jutnak a felszínre, nagyjában a hegység palaeozoi és régibb mesozói képleteit szegélyezvén. Míg a régibb neogenképződések csak a szigetnek partszéleként lépnek fel, a hegység zömétől pedig nagyobb távolságra csakhamar fiatalabb sedimentek alatt tűnnek el, addig az úgynevezett Congeria-emelet lerakodmányait a Mecsek-liegységtől éjszak- és éjszaknyugatra, az egész területen, mely a Balaton és Duna között mint meglehetősen lapos dombvidék elterül, szakadatlanúl nyomozhatjuk vízmosásokban, árkokban és főkép a dombok éjszaki és nyugoti lejtőin, hol azok az általános diluviális lepel alól mint e vidék legmélyebb képződményei bukkanak ki. Pécstől mintegy éjszakra, ü-Kurdnál, az említett dombos vidéken, közel Baranya megyének határához, a FUCHS TIVADAR custos úr 1 által gondos összehasonlító tanulmányok alapján pliocennek bebizonyított «Congeriarétegekben» érdekes fauna mutatkozik, melyhez az itt leírandó új faj is tartozik. A szóban forgó lelliely, melyet, e vidék földtani felvételét eszközölve fedezém fel, az O-Kurddal délkeletnek szemben fekvő dombsor nyugati lejtőjén van, és a falutól csak a Kapos-folyó alluvial képződései által van elválasztva. A rétegekben, melyek az út hosszában és főkép az Új-Kurd nevű telepítvény alapításkor eszközölt leásások által igen szépen feltárvák, kékesszürke meszes agyag (tályag) csillámos quarzliomokkal és e két anyagnak keverékével váltakozik, mihez a fekű-részekben, a Bucskó-liegy éjszaki lejtőjén levő árokban szilárdabb réteges márga és homokkő járúl. Megjegyzendő, hogy a kövületeket tartalmazó, pliocen «Congeria» -rétegek összletén e helyt közvetetten

iil a diluvium települ. Az itt eltemetett fauna jellegét és elosztását illetőleg, ez alkalommal röviden csak felhozom, hogy a csillámos homokban, a leírandó űj Cardiumfajjal együtt még Cardium Schmidti, Congeria triangularis 2 és Cong, rhom1 Studien liber das Alter der jüngeren Tertiärbilduugen Griechenlads. Sitzungsbr. d. math, uaturw. Classe der kais. Akad. der Wissensch. LXXIII. Abtli. Wien 1876. 1 B

ÖCKH J. tisztelt barátom «Pécs városa környékének földtani és vizi viszonyai« czímü, alapos munkájának 225. lapján (a m. kir. földtani intézet évkönyve IV. kötet 4. füz.) csak a Cong, rhomboideát idézi Kurdról, mely adatot ezennel kiegészitem. Ebben egyszersmind új támaszt nyer az ott kapcsolatosan kimondott nézet, hogy a Cong, triangularis és a Cong, rhomboideának külön-külön szintájakba való állítása, legalább a mi magyarországi nagy neogen-medeuezéuket illeti, kellő alap nélkül szűkölködik.