Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)
1. szám
4 kihívják a megfigyelést s hova tovább irtózat helyett az érdeklődést költik föl az emberben. Nem lehet szándékom itt e helyen, mely a dolgozatok terjedelmére nézve korlátokat kénytelen szabni, az Amphibiák életviszonyait részletesen tárgyalni. Szándékom csak az alakok általános jellemzése s a magyar Fauna érdekében való kimutatása; de minden bizonynyal örvendenék, ha sikerülne az uralkodó előítéletet bár csak kis részben is megingatni. AMPHIBIA. Oly csupasz bőrű, hideg piros vérű gerinczes állatok, a melyek életök bizonyos szakában kopoltyúkkal, későbben tüdőkkel légzenek. A test alakját tekintve két főcsoportra oszlanak. Az első csoportba tartozók teste hosszan nyúlt, farkos, négy lábbal (Amphibia caudata); a második csoportba tartozók teste rövid, farknélküli két pár végtaggal (Amphibia ecaudata). SZAPORODÁS. Az Amphibiák vagy élőt szülnek (Salamandra, tűzgyik), vagy tojásokat raknak a vizbe. A tojások vagy egyenként vizi növényekhez tapadnak, vagy tömegesen, kocsonyás-burokba rejtve csomókat és gyöngysorokat képeznek — (Triton, Rana, Bufo, Vizigyik, Béka, Varangy). Az élőt szülők porontyai hasonlítanak a szülőkre; eltérnek tőlük abban, hogy lábnélküliek és kopoltyúsok. Átalakulások abban áll, hogy a végtagok fejlődése után a kopoltyúkat tüdők helyettesitik. A tojásból kikelő poronty vagy hasonlít a kifejlettekre (Triton) vagy egészen más alakú (Béka). Az utolsó inkább halra mint békára emlékeztet, azért nevezte a nép, ebihalnak v. békahalnak. Testök gömbös, lábatlan; hosszú evező fark segiti elő a mozgást ; külső kopoltyúkkal lélegzenek. Mihelyt végtagjaik kifejlődtek, a fark elszárad s a kopoltyuk helyett tüdők működnek. ÉLETMÓD. Az Amphibiák vagy mindig vizben tartózkodnak és vizi rovarok, pókok, csigák és gilisztákkal táplálkoznak; vagy elhagyva a vizet a szárazon keresnek búvó helyet, a földbe lyukakat ásnak, kövek alá bújnak s erdőkben moh s falomb alá rejtik magokat. Nappal a rejtőhelyeken maradnak, éjjel elhagyják azokat és prédát keresnek. A prédát rovarok, csigák és giliszták szolgáltatják. Telen vagy az iszapba fúródnak, vagy kövek és vastagabb lombtakaró alá mél} 7ebben elrejtőznek és teli álomba merülnek. A tavasz legelső melegítő sugara fölébreszti s hasznos munkára serkenti őket.
