Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)

1. szám

E sárga Mulgedium a hazánkból eddig ösmert violaszín virágú Mulgediuni alpinum Less-töl sok tekintetben eltér, de legfelötlőbben mindenesetre virágjának színe által. Jellegző leírását, minthogy az tudtommal eddig csupán a Vis. et. Pane. pl. Serb.-böl ösmeretes, nem tartom feleslegesnek e helyen közleni. Közlöm adiagnosist annál is inkább, minthogy a Hunka Kamenán szedett Mulgedium sonchifolium némi apróbb — a fészek mezére s a virágzatra vonatkozó—jellegekben a Vis et Pane, diagnosisának módosítását teszi szükségessé. E csekély mértékben módosított s a hunka-kamenai növényre is reá illő diagnosis következő : Mulgedium sonchifolium Vis. et Pane, in pl. Serb. Mulgedium — e sectione Lactucopsis — radice perenni

; caule elato simplici aut in parte superiori ramoso, basi pilis mollibus villoso. supra glabro

; foliis inferioribus runcinato pinnatifidis, segmento terminali majore, deltoideo, subtus ad nervos villosis, superioribus integris, glabris, omnibus margine ciliatis, crenato dentalis, dentibus apiculatis, basi cordata semiamphlexicaulibus

; capitulis involucratis, glabris, pilis nonnulisve obsitis, secus caulem plerumque fasciculatim, nonnunque solitarie sparsis, ad apicem ramorum ramulorumque umbellatis; pedunculis squamulosis; floribus aureis; acheniis lanceolatis, compressis in rostro brevi concolore, apice eroso denticulato cupuliformi expanso, — attenuatis ; pappo piloso, fragili, scabro, niveo. 13. Pastinaca teretiuscula Boiss F. orient. II. p. 1060. (P. latifolia Ledeb. F. Koss. 11.318. non DC. prodr.). E növény öles magasságú példányokban egész kis erdőt képez Meliadia falu mellett a Binkinecz hegy déli lejtőjén az erdő széle s a szőlők között. Magas szára és széles hatalmas leveleinél fogva szokatlan termetű Pastinaca ez, melyre egykönnyen reá sem ismerünk, ha terméseit nem látjuk. Ernyői kevés (5—7) sugaruak, szára hengeres és barázdás (nem szögletes), mely jellegek által a Pastinaca opaca Bern. (illetőleg P. urens Req.-)lioz közeledik ; magas növése 14—12 cm. hosszura és 7—8 cm. szélesre növő tojásdad vagy hosszúkás levélsallangjai által azonban eltér tőle. Különbözik a P. opacatól abban is, hogy szára és levelei fényesek s eleven zöldek, míg a P. opacánál mindketttő sötétzöld és homályos. Leveleinek végső sallangja igen szeles, 10 cm. szélességre is kiterjed s azonkívül 3 nagy karélyra oszlik; különben levelei, valamint szára s az ernyősugarak is többé kevésbé pelyhesek. Pastinaca sativa f) elatior líoclil. Ban. p. 04. t. 25. hihetőleg nem a P. opacára Bern. vonatkozik, — miként közönségesen vétetik, hanem a P. teretisculára. Eldönteni ugyan e gyanút segédforrások hiánya miatt nem tudom, de ha gyanúm helyes, akkor a P. teretiuscula Boiss. legrégibb neve = Pastinaca elatior Rochl (pro var.). 14. Psilurus aristata. (L. sp. 78. sub. Nardo) Coss. Szikár homokköves napsütött helyeken es piftakok fövenyes szélein. Terem Svinicza falu mellett