Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)
1. szám
Mas differt : antennarum scapo subtus, macula transversa frontali, genis, clypeo, labro mandibularumque basi eburneis ; clypei margine infero nigro- vel brunneo-limbato ; tliorace supra, sine fascia interalari mesonoti nigra, fulvo-griseo-hirto ; abdominis segmentis dorsalibus 2—6 (secundi basi nigra excepta) pilis stratis fulvido-griseis tectis ; tibiis ac metatarsis externe pilis brevibus griseis yestitis, anterioribus lateraliter cano-villosis; tibiis posticis curvatis, metatarsis bis dilatatis, antice in medio dente sat valido, apice breviter acuto, armatis. -— Long. 13 mf m. In Hungaria centrali medio Julii et initio Augusti Salviam sylvestrem frequentat. Animadversio. Speciei Imins eximiae femiiia, sub nomine Antliopliora fulvipes Ev., bene descripta eat in Monographia Doursii, pag. 108. — Censco tarnen speciem nostram ab Eversmanni Antliopliora fulvipede (Bullet, de Moscou, XXY. 1852, pag. 115) distinquendam ; descriptio enim liuius non in omnibus convenit nostrae speciei : nulla nempe facta est mentio de segmenti secundi macula transversa basali lata tertiique angusta denudatis nigris notisque aliis feminae, nee de forma insolita pedum posticorum maris ; desunt insuper in nostris maribus maculae illae duae trapeziformes clypei. de quibus Eversmann meminit, neque est fulva pedum epidermis, a qua animal illud nomen suum accepisse videtur, sed tantum in speciminibus e celhilis nidus praeinature evolatis est brunnescens. Fekete, kissé fénytelen; alsóajka durván ránczos; szájvédője, torjának középháta és paizsa igen sűrűn pontozottak; csápjai feketék, ostora alul gyakran barnás ; fején és torján felül sárgásszürke, alul fehéres, mellén pedig barnasárga szőrözet van; torja középhátán a szárnyak töve közt széles fekete szalag vonul végig; végteste finoman bőrszerű és első hátszelvényét sárgásszürke felálló hosszú, a 2—4 és 5-iknek tövét ellenben sárgásszürke rövid molyhos szőrözet fedi, a 2-ik tövénél haránt széles, a 3-ikon pedig keskeny fekete csupasz folt van, az 5-iknek hátsó széle s a 6-iknak oldalai, valamint a kissé fényes liasszelvények hátsó széle rozsdabarna rojtos szőrűek; az első pár láb czombjai oldalról hosszú fehéres, a két utolsó-é pedig rövidebb fekete szőrszálakkal vannak megrakva; a czombok tövét és a két első lábpár szárait és terjéit rövid fekvő sárgásszürke szőrözet borítja; a g} Tüjtőszőr kívülről sárgásszürke, belül vörlienyes-fekete, a hátsó térjék végeiken nyalábosán aranysárgás szőrűek; szárnyai homályos-átlátszók, végeiken sötétebbek s violaszint játszók, ereik és tőszikkelyeik felietek. — 9, hossza 13—-14 mj m. A hím különbözik: csápkocsánja alul, hará nt homlokfoltja, arcza, szájvédője, alsóajka és rágóinak töve elefántcsont-szinűek; szájvédője alsó széle fekete, vagy barnás szegélyű; torját felül egészen sűrű, végtestének 2—G hátszelvényét pedig (a másodiknak fekete tövét kivéve) fekvő sárgásszürke szőrözet fedi; lábszárait és terjéit kiűvlről rövid szürke, de a két első lábpáréit oldalról még hosszabb fehér szőrözet is takarja; hátsó lábszárai görbék, ezek terjéi kiszélesedettek, s elül a középen meglehetősen erős, a végén pedig rövid hegyes foggal fegyverzettek. — Hossza 13
