Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)

2-3. szám

153 36. Epilobium virgatum Reut. (E.palustri x parviflorum.) Pilis- ésAlberti-falvak között Pestmegyében a berkes mocsarak szélein elterülő nedves kaszálókon Epilobium palustre L. és E. parviflorum (Schreb.) társaságában. Az Epilobium palustre L.-től, melynek szőrösszárú s levelű alakjaihoz közeledik, eltér zöldelő maghonai által, sötétebb színű virágjai és terméseinek s szára felső részének szőrözete által, mely berzedten álló s ritkább meg hosszabb szőrökből alkottatik, mint az E. palustre L.-nál. — Az Epilobium parviflorum (Schreb)-től, melynek kopaszos alakjaihoz szinten hasonlít, — alakra keskenyebb és vállra hegyesebb levelei, továbbá termései által különbözik, melyek egész lapjukon és élükön is elég sűrűn pelyhesedők, s ezért kevésbé zöldelők, mint az E. parviflorum (Schreb) termései. 37. Prunus insititia L. ß) Leopoldensis Simk, Utak szélén a szőlők közt IV lipótmezei dombokon Budapest mellett. E dombokon töménytelen Prunus insititia L. terem a szőllők között, — egy helyen azonban néhány oly cserjét találtam, mely a Prunus insititia L. példányaival teljesen megegyezett virágjainak nagyságában, leveleinek szőrözetében, alakjában, fogazottságában és ágainak mezében, — csupán abban különbözött tőlük, hogy kocsányai egészen meztelenek valának. E meztelen kocsányu Prunus insititiát nevezem ß) Leopoldensisnek. 38. Rubus tomentosus Borkh. Gyakori nemcsak Budapest napos hegyein, hanem Csobánka és Pilis-Szántlió közt is. 39.Cytisus hirsutus L. (C. falcatus W. K.) Budapest mellett a Svábhegy napos füves keleti lejtőin és Pilis-Csaba mellett a Nagy-kopasz tisztásain. 40. Genista patula M. B. Csalitos helyeken Schilling mellett a Csepel-szigeten. — TAUSCHER GYULA e növényt Genista viragata név alatt küldte szét ösmerőseinek. Nagyváradon, 1878. ápril 1.