Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 1/1-4. (Budapest, 1877)

1. szám

39 Rostozás csak a 941 dómán a macro tengelylyel párhuzamosan vehető észre. A tengely-viszonyokat az mb = 37° 59' 45" oc = 52° 02' 32" értékekből számítván, nyertem: a = 1.000000 b = 0.781168 c = 1.281881 értékeket. (Budapest, augusztus, 1876. A kir. József műegyetem ásvány-földtani szertára.) Ősiénytan. Palaeontologia. NÉHÁNY ECHINOIDA A FEHÉR-KÖRÖS VÖLGY NEOGEN-RÉTEGEIBŐL. » Közli: LÓCZY LAJOS. Hazánk sediment képződései közül a neogenek azok, a melyeknek elterjedése, de még inkább faunája hiányosan bár, de aránylag legjobban van felismerve. Az óriás magyar neogen medencze szélein csaknem mindenütt jelen van, mint legalsó neogen réteg, a felső mediterrán emelet az u. n. Lajthamész vagy tengeri (badeni) tályag alakjában, melyeknek egykorúsága FUCHS és KARRER urak azon alapom tanulmányai folytán, a melyeket a bécsi medenczében tettek, aligha lesz még valahol kétségbe vonható. Főleg azon lelhelyek, a melyek régibb hegységek közelében, vagy beugró öblökben feküsznek, nyújtják a leggazdagabb és legépebb maradványokban fenntartott faunát. Sehol sem szembeötlő annyira ez, mint azon messze benyúló fjordokban, a melyekkel a magyar neogen tenger keletre a Bihar hegységbe nyúlt; a Fekete- és Fehér-Körös a Temes-, illetőleg a Bega-völgye ilyen öblök helyét jelölik, melyek mindegyikében már az egész neogen rétegsorozat megvan, és az utóbbi (a Bega-öböl) az, a mely a mostani vízválasztón átnyúlva, a Maros-völgy zám-branyicskai részletében, a jobbpart régibb parthegységéig terjedt. Itt a felső mediterrán emelet leggazdagabb és legszebb kövületeit adja Lapugy és Kostej. Egyedül a Marosvölgy azon mélyedés, melynek aradmegyei részlete a neogen tenger számára nem volt hozzáférhető.

1 A Fekete- és Fehér-Körös völgyeiből PETERS 2 emlité először ezen emelet kövületeit. 1874-ben szerencsém volt Kresztainénes és Felménes' Lásd Földi. közi. VI. 1876. 1081. * Lásd Sitzungsb. d. k. Akad. Wien. 1861. XLIII. I. Abth. 425 1.