Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 1/1-4. (Budapest, 1877)

1. szám

16 zsok szenyes fehérek, az úszók szürkék; has-és alfelúszója pirosló. Szívárványhártyája sárga, felül barnás. Nagysága. Hossza 50—60 cm. Súlya 3—4 kgr. Rendes hossza 30—40 ctm. Elterjedés. A legelterjedtebb faj. Hazája szintén a fekete tenger, de gyakrabban és magasabban nyomul a folyókba és tovább marad azokban mint a többi faj. ívás-ideje május, junius. Életmódja. Szereti az iszapos talajt, mivel férgek mellett iszappal is táplálkozik. Életkorát 6—7 évre teszik. Húsa és ikrája nagyobb becsűek, mint a nagy Tok-fajokéi, úszóhólyagja igen finom lialenyvet szolgáltat. Leihelyei. A Duna, Dráva, Tisza, Maros, Szamos, Olt. A museumi gyűjteményben van számos 20 — 60 ctm. nagyságú példány. (Folytatása következik.) A MAGYAR HALFAUNA EGY ÚJ FAJA. Közli DR. KÁROLI -JÁNOS. A Ponty felek (Cyprinoidei) halcsaládjának egyik neme, a Görgöcse (Gobio Cuv.), a folyó-Görgöcse (Gobio fluviatilis Cuv.) képében, Európaszerte, kisebb nagyobb édesvizekben elterjedett s hazánkban is mindenütt található. (Jegyei: teste hengeres, hosszú farktöve összenyomott, a száj szögleteinél egy egy bajusz, mely csak a szemig ér). E nagyon elterjedt fajon kivül AGASSIZ, 1828-ban, egy rokon fajt irt le az Isár folyóból, mely még rövidebb testű haránt laposfejű, ilyen hátú, holott farktöve hengeres és igen karcsú; — melynek bajusza hoszabb, a kopoltyú széléig, illetőleg a melluszó tövéig érő; — szemei egymáshoz közelítve, a fej tetején állanak, fölfelé néznek. Az utóbbi jegytől neveztetett el a faj t. i. Gobio uranoscopus Agas. = egetnéző Görgöcsének. HECKEL és KNER ismeretes munkája 1 szerint e halacska mint a Salzacli és a krajnai Száva lakója idéztetik. A magyar vizekben való előfordúlására nézve biztos adat nem létezett, míg a múlt nyáron CSATÓ JÁNOS A.-Fehérmegye alispánja egy kis, a Strigy folyóból való halgyüjteményt nem hozott, melyben nem kis örömemre a G. uranoscopus Agas, csinos alakja is foglaltatott. Ezentúl e fajt joggal sorozhatjuk Magyarország halfaunájába. Nagyon valószínű, hogy más helyeken is található lesz.

2 1 H. et K. «Siisswasserfische» etc. 2 Kérve kérem a halak barátait, szíveskedjenek környékök apró halait összegyűjteni, bár mily edényberakva borszeszszel feltölteni s a m. n. múzeumnak beküldeni; mert épen az apróságok között találhatók azon fajok, a melyek úgy a tudományt mint hazánk ismertetését előmozdítani alkalmasak. Dr. K. J.