Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 1/1-4. (Budapest, 1877)
3. szám
145 I.A. flavipes Fieb. — Niger, flavido-setosus; antennarum articulo basali, rostro, pedibus, limbo antico thoracis, hemelytris rudimentariis basi maculisque connexivi pallide flavescentibus. Long. 4 Va Pirates flavipes Fieb. in Weitenw. Beitr. I. p. 101. 1. (1836). Alloeorhynchus flavipes Fieb. Eur. Hem. p. 159. (1861). Ezen ritka fajból, mely eddig csak Német- és Olaszországból s a Svájczból és Algírból volt ismeretes, egy nőstény példányt 1875. szeptember 10-én fedeztem fel Miskolcz mellett száraz növényhulladék alatt. PROSTEMMA LAP. Rostrum basin prostethii vix attingens. Femora antica distincte incrassata ; femora intermedia simplicia. 1 (6). A torj egyszínű, fekete vagy érczfényű. 2 (3). A potroh töve és szélei szélesen pirosak. — P. laterale Fieb. 3 (2). A potroh egyszínű fekete. 4 (5). Valamennyi czomb egyszínű piros. — P. guttata Fabr. 5(4). A hátsó czombok vége fekete. — P. aeneicolle Stein. 6(1). A torj utófele piros. — P. sanguineum Rossi. 1. P. laterale Fieb. — Thorace et abdomine nigris, hujus basi lateribusque late rubro-limbatis. Long. 7V2 Metastemma lateralis Fieb. Eur. Hem. p. 158. 1. (1861). Fieber e fajt Magyarországból és Ruméliából irta le. Magam azonban eddig még nem akadhattam reá. 2. P. guttula Fabr. — Thorace unicolore, aenescente; abdomine toto nigro ; femoribus totis rubris. Long. 9V2—lOVa Reduvius guttula Fabr. Ent. syst. IV. p. 208. 54. (1794). Prostemma guttula Burm. Handb. II. 1. p. 241. 1. (1835). Metastemma guttula Fieb. Eur. Hem. p. 158. 2. (1861). Közép- és Dél-Európában, valamint Kis-Azsiában száraz gyepes helyeken kövek alatt tartózkodik. Nálunk sem ritka és részint tökéletesen kifejlett, részint durvánvos röpszervekkel fordul elő. Találtatott a budai hegyeken s a pesti Rákoson kivűl Ivis-Szent-Miklós (Pest vm.j, Losoncz, Beszterczebánya, Miskolcz, Debreczen, Kolozsvár és Meliádia mellett. A telet tökéletesen kifejlett állapotban tölti. 3. P. aeneicolle Stein. — Thorace unicolore, aenescente; abdomine toto, femoribus posterioribus apice nigris. Long. 9Va—lOVa i nj m. Prostemma aeneicolle Stein Berl. Ent. Zeitschr. I. p. 88. 2. (1857). Metastemma aeneicolle Fieb. Eur. Hem. p. 158. 3. (1861). E déleurópai faj, melyet STEIN legelőször Mehádiáról és Piemontból írt le, hazánk dombos vidékein meglehetősen el van terjedve s hol egészen kifejlett, hol kurtított röptyükkel található. Mehádián kivűl még Oravicza, Nagyvárad, Nagyszeben és Kolozsvár körül, valamint Gömörmegyében
