Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)

1914-03-01 / 18. szám

TÉLI ESTÉK gyakat fog kapni a püspök kegyeletes ajándékul. A küldemény egy ládában meg is érkezeti. Hétfőn dél­előtt bontották fel a ládát, mely abban a pillanatban felrobbant; iszonyú robbanással reszkettetve meg a levegőt és mindazokat, akik a szobában voltak és a bontással foglalkoztak széttépte és véres husdara- bokra szakgatta. Dinamit merénylet történt ugyanis. Pokolgép volt a ládában, amelynek felrobbanása a püspöki helynököt Jaczkovicsot, a püspöki titkárt Slepkovszky drt és dr. Csatth Sándor ügyvédet, püs­pöki ügyészt rögtön megölte, szétroncsolta. A merény­let a hajdudorogi püspöknek, Miklóssynak volt szánva. De őt a Gondviselés megmentette. Telefon hívta ép­pen a legveszedelmesebb pillanatban a másik szo­bába. Ez a hívás mentette meg életét. A palota, melyben a püspökség helyisége volt, megrongálódott, még néhány sebesülés is történt, a közeli házak, paloták ablakai betörtek. Debrecen városa és már a közeli órákban az egész ország megremegett a gaz merényletre, melynek letteseit most nyomozzák és valószínű, hogy kézre is kerítik. Az áldozatokat, kiket a kath. hit és nemzet vér­tanúinak tekint a nemzet, már el is temették a ki­rály és az egész ország részvételével. A sebesültek felgyógyulásához pedig remény van. —■ A király egészsége. A király egész­ségi állapotával már régóta nem foglalkoznak a lapok, ami örvendetes jele annak hogy ö felsége egészségi állapota ma­gas életkora mellett is kedvező. A szép, enyhe napok óta a király — mint Bécsböl jelentik — rendes sétáit megkezdte. A király egészsége a hidegebb téli napok alatt is kitűnő volt és ha csak lehetett, sétált a szabadban. Csak amikor nagyon is nagy volt a hideg, akkor sétált a király a park helyett a kastély födött folyosóján. — A visszavándorlók. Bodnár Gáspárnak ily cimü 3 felvonásos színdarabját adták elő Szatmáron a kath. legényegylet műkedvelői az Iparos Otthon dísztermé­ben vasárnap. Most másodszor, mert előzőleg a kath. le­gény egyleti estén játszották el; a hol oly hatást tett, hogy az újból való előadást a közönség általános óhajára hatá­rozták el. A darab most is nagy sikert aratott. A benne rejlő szociális tendencia és u jelen élettel való kapcsolás a közönség leikébe markolt. A színdarabot kinyomatják és igy valószínű, hogy csakhamar az egész ország egyesületei­ben élvezni fogják. — Az idei nap- éa holdfogyatkozások. Az idei év szegény lesz nap- és holdfogyatkozásokban. Mind­össze négy ilyen égi tüneményben lesz részünk, két hold- és két napfogyatkozásokban. Március 12-én részletes hold- fogyatkozásnak leszünk szemtanúi, amely éjfél ntán egy órá­tól reggel negyed őt óráig tart. Teljes napfogyatkozás követ­kezik augusztus 21-én, amely egész Európa számára látható lesz, de egyes helyeken csak mint részleges fogyatkozást szemlélhetik, Teljes napfogyatkozásban gyönyörködhetnek a norvégek, svédek, oroszok, Kisázsia és Perzsia lakói, mig Európa többi részein, Labradorban, Grőnlandban és Afrika északi részén részleges fogyatkozásnak látják. Mi tehát a nap felületének csak mintegy két harmadát látjuk majd homályba borulni, hogy a napfénye alig fog valamit veszí­teni erejéből, a második részleges holdfogyatkozás szeptem­ber 4-én következik el. — Az időjárás enyhébbre fordult a több mint 6 hete tartó erős hideg után. A vetések ott, hol az egér ősszel kárt nem okozott szépen teleltek s remény van, hogy az ősziek jó aratást adnak, tekintettel, hogy hosszú idón át kitűnő szánutak voltak, gazdáink trágya, fa stb. hordással elkészültek s igy készen várják a tavasz megindulását, hogy teljes erővel fogjanak a nagy munkához, remélhető, hogy a tavasz,- ha az olvadás hirtelen nem jön, minden nagyobb veszedelem nélkül fog elmúlni mivel a télen 6—7 hét előtt ahogy leesett a hó, a mai napig újabb csapadék nem volt. Bizony itt volna már az ideje, hogy egyszer a gazda be­tudná takarítani fáradságának gyümölcsét, mert ha valami­kor, akkor most létkérdés különösen vármegyénkre a jó aratás. — Zita főhercegnő és a magyar nyelv. A legutóbbi családi összejövetelkor kedves jelenet játszódott le a király és Zita főhercegnő között. Amikor ugyanis a király a Mária Antoinette teremben összegyűlt családi körben be­szélgetett Zita főhercegnőtől tréfásan megkérdezte, vájjon ért-e már magyarul ? A főhercegnő igenlő válasza után a király tovább kedélyeskedett: — Kikérdezhetlek 7 — Ó, igen ! felelte a főhercegnő. — Mindent tudsz már magyarul? — Azt hiszem, igen. — Csárdást táncolni is ... ? — Azt még nem .. . hanem majd megtanulom. Min­denesetre a legközelebbi udvari bálon már pótolni fogom ezt a mulasztásomat. A király erre elnevette magát, majd erősen biztatta a főhercegnőt, hogy csak mielőbb tanulja meg a csárdást. — Mibe kerül Budapesten a hó ? A mi­napi havazás újabb ötezernégyszáz korona költséget okozott a fővárosunknak. A már kifizetett összeghez hozzávetve, har­mincegyezer koronát fizetett ki ebben az évben a főváros a hó eltakarítására. Egy éjszaka ezerszázharmincegy mun­kás, máskor pedig ezerkétszázharminckilenc munkás dol­gozott. Többet is alkalmaztak volna de nem akadt jelent­kező. Most ugyanis munkanélküli idők járják. — Azok a kékre festett kis koporsók. Nagy­kanizsán Vadász Ignác nagykanizsai postatisztnek egymás után két viruló szép kisleánya halt el vörhenyben. Alighogy a kis koporsókat elhantolták, minap a harmadik kisleány lett rosszul a vörheny tünetei között. A gyermek állapota rendkívül súlyos. A szerencsétlen, lesújtott család iránt ál­talános a részvét Nagykanizsán. líl!l!l!Illlll]|lllllllllllllllllllllli!llllllllllllllllllllllllllllllllllllit(i!lllllllllillllllllllllll!l!lll!!llil!llllllllilllllllllllllll!IIIIIIIIIHllllllllll]ll[||||lllllllllllll!lllillll!lllllllllllllll!llllllllllllllllllllllllll|Í JÓ AJÁNLAT. Főnök (az apához, aki fiának állást keres): Hát csak négy reáliskolát végzett a fiatal ember ? Apa: Igenis kérem alásan, .de azt nagyon alapo­san, mert minden osztályt kétszer végigjárt. í VASÁRNAP, \ Az üres fyázak . . . Réges-régen nem volt annyi üres ház a mi városunkban, mint mostanában. Talán csak akkor . . . mikor a fekete halál vo­nult végig vihogva, árnyékos szárnyaival a hazán. Vagy mikor háborúba voltak a férfiak. Az asszonyok pedig gyermekeikkel elvonultak más vidékre, más tájakra, ahol könnyebben, biztosabban szerezhették meg a mindennapi kenyeret. A kivándorlás is sok házat ürített ki e hazában. Városokon, falvakon, tanyákon. S mégis azt mondom .. . most van legtöbb üres ház — a mi szegény hazánkban. * Nem is oly régen, csak imént, a spekuláció összeszedte-vette a házakat szöszért-borért. És mikor összeszedte-vette . . . egyszerre felszöktette az árát. ő tudja — hogyan, miért és mi módon. így volt-e ? És akkor a speculáció kezdett szaglászni . .. hol van egy kis tőke. Pénz. Ennél, annál a polgár­nál. Iparosnál, földmivesnél. De mit mondok . . . még pénz se kellett. Csak annyi-amennyi . . . Megindult a — vásár. Boldogságos idő következett. Amikor megmoz­dult a szive még annak is, aki házvételre soha, de soha nem gondolt. A spekulációnak ágensei, hajcsárai járták a sort. Szaglásztak.

Next

/
Thumbnails
Contents