Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)
1914-02-08 / 15. szám
TELI ESTÉK 5 Gazdák világa. Gazdasági helyzetünk. Régen nem nézett a jövőbe nemzetünk annyi várakozással, mint most. Mert igazán elmondhatjuk, létünk kérdése az a felettünk lebegő kérdés: Mi lesz? Minden attól függ: mi lesz? Még gondolni sem merünk arra a lehetőségre, hogy jobb nem lesz. Olyan mélységes várakozással vagyunk eltelve. Éppen azért, ha egy-egy szaktekintély, neves közgazdasági férfiú megszólal ... az egész ország figyelme rámered. Mit mond? Mit lát? Mit jósol. Újabban a fővárosi Kereskedelmi és Iparkamara tartott teljes ülést. Ezen az ülésen Lánczy Leó kamarai elnök nyilatkozott a gazdasági helyzetről: — Konstatálom, — úgymond — hogy az újév beköszöntésével egyúttal gazdasági helyzetünkben is szebb kilátások mutatkoznak a jövőre nézve. De nemcsak a pénzügyi viszonyok javulása az egyedüli számottevő tényező ebben a reményünkben, hanem remélnünk kell, hogy gazdasági viszonyainknak úgy Ausztriával szemben, valamint a külálla- mokkal szemben való rendezése szintén hozzá fog járulni ahhoz, hogy az ipari fejlődés és kereskedelmi tevékenységünk biztosabb alapra legyen helyezhető. Külkereskedelem-politikai irányzatunknak az lesz a feladata, hogy a hibákat küszöbölje ki és lehetőleg olyan javított szerződéseket érjen el, amelyek mellett mi is majdan azt mondhassuk, hogy a fennálló szerződéseknek egyszerű prolongálása érdekeinknek megfelel, mert jelenleg, fájdalom, ezt nem mondhatjuk. Hát jól van. Adja Isten, hogy jobb jövendőnk legyen. A hit, reménység nagy táplálója, segítője a csüggedt nemzetnek. Ez tartja, viszi, hordja türelemre, kitartásra. De mégis csak feltűnő, még a kereskedő és iparkamara elnökének, Lánczy Leónak felfogása részéről is, hogy olyan merev, olyan egyoldalii a mezőgazdaságnak, az agrár állam jelentő- sééének még csak érdemleges érintését illetőleg is. Pedig ez a két esztendő már csak kitaszíthatta a folytonos kaucióban utazó kereskedelmi és ipar világot arra, hogy mi van és mi történik ebben a mi hazánkban a mezőgazdaság nélkül. Mi történik, ha a gazdáknak nincs jövedelmük, a parasztnak nincs pénze, Mi történik a bankokkal, mi a vállalatokkal. Tapasztalhatták e két nyomorúságos esztendőben, hogy mégis csak a gazdák, a csapásokkal sújtott kis gazdák és földmives emberek voltak azok, akik bankbéli tartozásaikat, törlesztéseiket, felsrófolt kamataikat csudás erőfeszítésekkel teremtették elő, hogy az ország fejős tehenét, a földet és azt a szerény kis otthonunkat megtarthatták. És nem a futó kereskedő világ, nem a spekulánsok, a szerencse vadászai és a szörnyen eladósodott hivatalvilág az, a kinek az ország gazdasági alapjai mégis ellenállának a legbőszebb hullámoknak. És a kereskedő világ képviselőjének egy meleg testvéri szava nincs ahhoz, hogy megemlékezzék arról azéletfel- tételes kapcsolatról, amely nélkül ittebben az országban sem kereskedelem, sem ipar az újév beköszöntével szebb kilátások nem lesznek, nem lehetnek. Még több okulás kell ugylátszik, hogy ez a belátás megjöjjön és létre hozza a közmegértést a közgazdaságban is. Eladó burgonyakészletek. Az idei abnormis időjárás következtében egyes vidékek burgonya- termése teljesen elpusztult s igy az illető vidékeken a burgonya ára szokatlanul magasabbra emelkedett, mig más helyeken kielégítő termés lévén, az árak alacsonyak. Hogy az Ínséges vidékeknek lehetővé tétessék az olcsó vetőgumó beszerzése, a m. kir. földmivelésügyi minisztérium a gazdasági tudósítók utján az eladásra szánt készleteket (fajta, mennyiség és ár megjelölésével) összeiratta s ez erről szóló kimutatást díjtalanul bocsátja a gazdaközönség rendelkezésére. A kimutatást Bertsch Ottó m. kir. burgonyatermelési tanár (Budapest, 1., Mészárosutca 56b.) az érdeklődőknek megküldi. Fontos. Tanító: Hány ember van a világon ? Sanyi: Másfél milliárd. Sohwarcz Dolfi (felmutat): Khérem tbonitó or, mi oz éjjel még adj khis slojmi koptunk. A nép mint időjósló. Magyar népünket sok érdekes tulajdonság jellemzi, melyek között nem utolsó az időjósló tehetsége. A nép körében elterjedt időjóslás közt legelső helyet foglalja el, a mit a januári Szent Vince-napról tart a néphit, az tudniillik: ha fénylik a Vince, meg telik a pince. Ugyancsak január havában van Pál napja, a melyre a következő időjóslás illik: Pál fordulása — tél fordulása. Vagy igy? is: ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel. A február hónap tele van olyan napokkal, melyek mindegyikére el van a nép látva találós időjóslásokkal. Február 2-án, gyertyaszentelő napján a mennyire besüt a napsugár a hideg pitvarba, any- nyira hever majd még a hótömeg künn a mezőkön. 22-én, Üszögös Péter napján ha köd borítja el a tájat, üszögös lesz az eleség. Jégtörő Mátyás napján pedig — 24-én — ha kisüt a nap a fagyokat boritó jégtakaró nemsokára fölolvad. Márciusban, ha hó esik, a vén Gergely haragosan megrázza ősz szakállát. Benedek pedig zsákkal hozza a meleget. Május 12 — 14-ig vannak az immár nagy nevezetességű fagyosszentek, nevezetesen : Szervác, Pongrác, Bonifác, 25-én pedig a fagyos Orbán, mely ha egyszer elmúlt már. nincs mit félnie a gazdának. Junius hónap 8-dika a félelmetes Medárd napja mely a negyvennapig tartó esőzésnek jelenti a kezdetét. Szent János napjától kezdve a vetés gyökere megszakad, a mely ezután többé nem nő, csak érik. Julius havában esik Mérges Margit napja, az a nap mely rendszerint óriási zivatarokkal kopogtat be az emberekhez. Augusztus 10-ike, Lőrinc napja pedig tönkreteszi esőjével a zamatos dinyéket. Szeptember hava fecskehajtó kisasszony, régi sváb közmondás szerint ugyanis ekkor távoznak el fecskéink idegen, melegebb hazába s csak március 25-ikére térnek meg hozzánk. S novemberben, fehér paripáján berobog hozzánk Márton, a mi azt akarja jelképezni, hogy ekkor kezdődik a havazás. Végre december hónapnak legnevezetesebb napja Tamás, a melyen rendszerint kezdetét veszi a csikorgó fagy, a csilingelő szánok nesztelen lovasiklása a csillogó havon és népünknek legkedvesebb mulatsága a disznóölés.
