Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)

1914-01-18 / 12. szám

TÉLI ESTÉK

3

dolgozni annak az Ur a maga kenyerét nyújtja a felebaráti szeretet közvetítésével.

Az Ur igy tanít bennünket imádkozni: »A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; ezzel nyomatékosan utal arra, hogy az múló. Ezért nem szabad rá túlságos gondot fordítanunk, semmiesetre sem annyit, hogy emiatt szenvedjenek ennél magasztosabb feladataink.

Az Ur tövisekről beszél, melyek közé Isten szavának magva hull. »A tövisek pedig — mondja az Ur — azok, akik ugyan magokba fogadják az Ur szavát, de azt belefojtják földi örömökbe és a mag nem terem gyümölcsöt.« Azután igy imádkozunk: »Mindennapi kenyerünket add meg nekünk.« Mindnyájunkért imádkozunk, önzés ne töltse be sohasem a szivünket; imádkoznunk kell másokért is; igazságosaknak kell lennünk mindenkihez. Ez az az imádságunk szinte kötelez bennünket a felebaráti szeretetre és mi legyünk a mennyei Atya eszköze, mely által meghallgatásra talál a szegényeknek a mindennapi kenyérért való könyörgése is.

Könyörgünk »mindennapi kenyerünket add meg nekünk«. Ha dolgoztunk is, ha mindent megtettünk is, hogy ezt a kegyeret megszerezzük, imádságunkkal beismerjük, hogy a jót mégis csak az Istentől várjuk és hogy az Ő áldása nélkül hiába való minden munkánk.

»Ha Isten nem építi a házat, hiába dolgozik rajta sok kőműves«, igy mondja a zsoltár a nagy igazságot. Ezt látjuk künn a földeken. A földmives elvégezte a maga dolgát, de napról-napra könyörögnie kell az Ég áldásáért, hogy munkájának eredménye legyen. így van ez minden földi munkával : az Isten áldása kell hozzá, hogy sikere legyen. Imádkozzunk hát és dolgozzunk és erre gondoljunk, amikor mindennapi kenyerünket kérjük.

= __________ K.

ZE

fZét tizpaxancsolat.

Egyik a feleség számára.

Egy valaki, — férfi avagy nö, — mert nem mondhatjuk meg, összeállította jó tanácsait a férjes nók számára. Tíz kemény pontozatba foglalta. Hogy talán egyik-másik pont helyett még gyakorlatiasabbat Írhatott volna az is bizonyos. Gondolatai különben érdekesek, azért ide is iktatjuk ;

1. Kerüld a pletykát és tilts el mást is a pletykázástól. (Ez a legnehezebb parancs!)

2. Ne hanyagold el külső megjelenésedet.

3. Érdeklődj férjed munkája és törekvései iránt.

4. Ne tartsd magadat jobbnak férjednél vagy férjed rokonainál és légy barátjuk is.

5. Ne keverd bele se férjed barátait, se rokonait a közietek előforduló torzsalkodásba.

6. Ne vesd szemére a férjednek, ha barátaival érintkezik.

7. Ne zaklasd férjedet mindenféle aprólékossággal, ami a háztartásban elő szokott fordulni.

8. Ne panaszkodj folyton az élet apró kellemetlenségei miatt, hanem tűrd azokat bátran.

9. Ne hanyagold el férjedet gyermekeid miatt, és ne becsüld kevesebbre gyermekeidnél, hanem egyformán gondoskodjál róluk

10. Ne vedd zokon férjedtől, vagy családja más tagjaitól a hibákat.

* # *

Másik a férj számára.

1. Gondold meg mindig, hogy házadnak ura vagy, nem zsarnoka.

2. Ne feledd el, hogy a feleséged nem angyal, hanem emberi teremtmény, sokféle tökéletlenséggel, melyet meg kell bocsátanod, valamint ő is megbocsátja a te tökéletlenségeidet.

3. Gondolj arra, hogy az asszony csak gyenge nö, tehát kevesebbet bir el minden tekintetben.

4. Ha nem tudod értékelni az asszonyi munkát, ne becsméreld legalább, mert az asszonymunkát csak akkor látja az ember, mikor nem végzi el.

5. Arra is gondolj, amit a költő mond : a férfi lekicsinyíti azt, amit maga megtenni nem tud.

6. Külön pénzt adj feleségednek a háztartásra, külön személyes kiadásaira. Mert különben könnyen összezavarja ókét, egyiket a másik rovására.

7. Dicsérd a feleséged, hogy milyen ügyes, és milyen gyöngéd. Mert ha nem dicséred is, annak tartja magát.

8. Ne törekedj igazságra házadban. Igazság olyan kevés van, miért legyen épp a te házadban

9. Mielőtt megszidnád a feleségedet, kérdezd meg: miért tette, amit tett, mert mindig meg tudja okolni. Aztán felesleges, hogy megszidd.

10. Ha mégis veszekedtél a feleségeddel, békülj ki vele mihamarabb. Végre úgyis ki kell békülnötök, minek hát akkor a harag ?

A félelmes legény.

— Nini Pista. Hát te mit csinálsz itt a sárban ?

— Kidobtak a korcsmából.

— Mi a manó! Aztán miért ?

— Azért, mert féltek tőlem a gyávák.

Tanácsadó.

Eljegyzésből származó kár.

Kérdés. Leányomat egy iparossegéd jegyezte el. Hogy a vőlegény önállósíthassa magát, többrendbeli kiadást tettünk úgy az iparűzéséhez, mint a házasságkötéséhez. A vőlegény most minden ok nélkül visszalépett, kérdem tehát, mit követelhetünk vissza a vőlegénytől?

Válasz. A törvény rendelkezése szerint az a jegyes, aki az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalép, vagy a másik jegyesnek visszalépésre alapot, okot szolgáltat: teljes kártérítéssel tartozik a másik jegyesnek vagy rokonainak mindazon kiadásokért, amit ezek a kötendő házasság céljából tettek; sőt köteles visszaadni a jegyesétől vagy annak rokonaitól kapott összes ajándékokat és pedig lehetőleg természetben, ha azonban ez lehetséges nem volna, akkor a teljes értéket köteles megfizetni. Rendes szokás, hogy az eljegyzéskor vagy ennek megtörténte után a jegyesek egymásnak, vagy az egyik jegyes rokonai a másiknak ajándékot adnak és a jegyesek az eljegyzés jeléül egymást megajándékozzák, gyűrűt és egyéb tárgyakat adnak át. Az eljegyzést is rendszerint lakomával ülik meg. Mindezeket a kiadásokat, sőt azokat is, melyek a lakodalmi előkészületek megtétele folytán merültek fel, köteles a vőlegény megtéríteni, ha az eljegyzés felbontása az ő hibájából származott. Itt azonban meg kell jegyez nünk, hogy az eljegyzést alapos oknélkül felbontó olyan jegyes, aki kiskorú, vagyis csak törvényes képviselőjének, atyjának, gyámjának beleegyezésével léphetne házasságra, csak abban az esetben tartozik kártérítéssel, ha az eljegyzésbe törvényes képviselője is beleegyezett. Az eljegyzés felbontásából szár-