Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-11-09 / 2. szám
XVII. évfolyam. Szatmár, 1913 november 9. 2-ik szám. A KERESZTÉNY CSALADOK LAPJA Megjelenik november, december, január és február hó — minden vasárnapján. Előfizetési ára: A Hét. az ország figyelmét és érdeklődését. Azt az érdeklődést és figyelmet, a mely sajnos már egészen elfordult a közélet ügyeitől és megcsömörlött a politikától. E két törvényjavaslat: a sajtóról és esküdtszékről szóló javaslatok. Mind a két szabadság, ... a sajtó- szabadság is, meg az esküdtszékbe letett polgárszabadság is nagyot vétett — az igazi szabadság, a nemzet igazi szabadsága ellen. A zug újságírókra, az üzleles, sajtójogokkal visszaélő újságírókra méltán haragszik tehát az ország. A kevés jogérzékü esküdtszékre is. De ez a harag, ez a felháborodás nem zárja ki, hogy szeresse a betű, a véleménynyilvánulá- sok és a jognak szabadságát. Hogy féltse azt a jogot, amelyet nehéz és küzdelmes idők erőfeszítéseivel szerzett. És vigyázzon, hogy a javítás, a helyes irányú sajtószabadság helyett ismét a sajtószolgaságba (cenzúrába) vesse magát. Az egész ország résen van már, hogy az elkészített, sajtó- szabadságról szóló javaslatot megrostálja, megkorrigálja. És mert a miniszter is belátta, hogy a szakértők megkérdezése nélkül szerkesztett törvényjavaslatnak sok a bibije, remélhető a törvényjavaslatnak teljes megjavítása vagy a napirendről való levétele. Csak arra vigyázzunk mindnyájan, akik szeretjük a szabadságot, hogy az igazságnak és méltányosságnak, meg a szomorú tapasztolatoknak ellen ne álljunk, Mert ott leszünk, még inkább ott leszünk, a hol voltunk. A sajtóbetyárok ellen való védelem első sorban a tisztességes újságírók kötelessége és érdeke. Azért hisszük is, hogy az újságírók maguk lesznek rajta, hogy az uj sajtó- törvény ezt a védelmet nyújthassa. A korcsmák hazája Magyarország. A mi szép hazánk, melyről írja a költő: — Járjatok be minden földet, melyet Isten megteremtett. S bizonyára nem akadtok ennek a magyar földnek párjára. A hol a világ legtüzesebb, legcsillogóbb gyöngyöző bora terem ... ott ott a pálinkás korcsmák hazája lesz ez a föld, magyaroknak hazája. A korcsmák hazája! Nem mi mondjuk, nem mi ütünk a szegnek fejére ezzel a titulussal. Hanem a fővárosnak egyik legnagyobb, legtekintélyesebb újsága s benne egy népszerű iró ember, honatya kiált fel és indítja útnak ezt a fájdalomtól rezgő kiáltást: A korcsmák hazája Magyarország. Úgy is van! Járjatok be minden földet, melyet Isten megteremtett. S bizonnyára nem akadtok annyi korcsmának számára, párjára, mint itt nálunk. A mi hazánkban — Magyarországban. Városokban, községekben. Ulon-utfélen, utmentén. Tanyákon. Ahol csak egy ház épül; ahol csak munkáskezek dolgoznak — ott megterem a korcsma. Akár az erdőben a gomba. Városokban, itt például Szatmáron egyes utcákban, csaknem minden harmadik ház — korcsma. Hát Budapesten? Hát a többi városokban? Hát a letiport, pálinkától tönkre tett falvak százairól, mit beszéljünk? A ki ide beteszi a lábát határról, a ki itt benn más vállalatok híján vagy bukása miatt kenyér nélkül marad ... az csak nyisA képviselőház apróbb törvényjavaslatok tárgyalásával foglalkozott. A tárgyalásoknak nagyobb jelentőséget az a körülmény adott, hogy az ellenzék bement a Házba és részt vett a rendszeres tárgyalásban. Mint tapasztalati tényt kell megállapítanunk, hogy a közvélemény, az ország egész ellenzéke megnyugvással veszi hírül az ellenzéki honatyáknak ezt a lépését. Mert a lesújtott, szomorú ország azt várja a honatyáktól, legyenek a? erm vagy arra valósi párton, hogy azok a honatyák dolgozzanak. Vegyenek részt a nagyjelentőségű törvényjavaslatok tárgyalásán. És különösen találják meg pártkülönbség nélkül, a honatyaság egyetemében azt a módot, miképen lehelne munkát, keresetforrást teremteni a népnek. Két törvényjavaslat kelti életre
