Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)

1913-01-26 / 13. szám

4

TÉLI ESTÉK

És nemzetgyűlést hiv össze és arra bízza — az elhatározást.

És ezzel az elhatározással késedelmeskedni fog. A török birodalom határoz most, nem csupán a — diplomata, a kormány.

Az európai hatalmak meg tudják, hogy még a mostani elhatározása sem lesz utolsó szava a töröknek. Konstantinápolyban sohasem szerették a gyors elhatározást. Most irtóznak tőle. A török meg fog próbálni mindent, hogy utolsó pillanatig halogassa a fájdalmas kimúlást. A szövetségesek már készülnek a hadakozás újra való felvételével. A vezérek táborba szállongnak. Persze, persze ... ott is inkább... kecskemenés ez — a vásárra. A vágóhidra.

*

A nagyhatalmak pedig úgy biztatják a feszült és várakozó nyomorúságban levő világot, hogy a türelem az egyetlen eszköz, melylyel a háború újabb kitörése megakadályozható.

Krónikás.

Mikor ittas az ember?

A kérdésre nem olyan könnyű választ adni, pláne akkor, ha az embernek bizonyítani is kell, hogy az előtte álló részeg. Powdell, a londoni rendórbiztos, a ki szakmája szerint az-utcán talált részegek elítélésével foglalkozik, beszéli, hogy sok esetben rendkívül nehéz rábizonyítani valakire, hogy részeg. Angliában a lerészegedésért büntetés jár. Igen ám, de a büntetés kirovásánál nem elég a látványra hivatkozni, mit az ittas ember nyújt, hanem bizonyítani kell az erősen illuminált állapotot. Powdell előtt természetesen minden becipelt részeg a szinjózant adja, a rendőrorvosnak dolga kisütni azután róluk a valót.

Egy esetben azzal próbálkoztak, hogy a behozott embert arra kényszeritették, hogy tegye össze két lábát, testét merevítse meg és össekulcsolt kezét emelje feje möggé. Mint az orvosok előre megmondták, az ember csakugyan megingott és támaszt keresett a gyakorlat végrehajtása közben, de Powdell beismerte, hogy ilyen helyzetben bizony ő maga is kiesik az egyensúlyi helyzetből, a részeget igy kellő bizonyítékok híján elbocsátották.

Másik módszer, a mit az elmeorvosok is szeretnek alkalmazni, az hogy komplikált mondatokat olvastatnak fel az illetővel.

Ez a módszer se biztos azonban.

Még legalkalmasabb, hogy az illetőknek kigombolják a mellényét és fölszóli'ják, hogy gombolja be. A ki részeg, hol több gomblyukat, hol több gombot talál, de begombolni a mellényt nem igen sikerül, A kérdés hát, hogy mikor ittas az ember, jogilag megoldatlan még.

Nem lenne jó pályázatot kiírni rá ?

A sebészet uj csodája.

Newyorkban Bethania kórházban Lusk dr. szenzációs operációt végzett egy ötven esztendős asztalosmesteren, a kinek életéről minden orvos lemondott már. Az asztalos szivütőértágulásban szenvedett és a veszedelem azért volt fenyegető, mert az ér falát a vér minden pillanatban átsza- kithatta. Narkózist a beteg gyöngesége miatt lehetetlen volt alkalmazni. Lusk tehát a helyi érzéstelenítéshez folyamodott, s a páciens teljes öntudattal »élvezte« végig az operációt. Lusk a betegnek hátába vágott az ötödik és hatodik borda között, igy szabaddá tette az aortát. Ekkor 36 láb hosszú, hajszálvékony aranyfonalat csavart köréje és ezt elektromos gépbe kapcsolta. Az elektromosság hatása révén megerősítette az aorta falát. Az operáció négy érán keresztül tartott s még ennek folyamán is észlelhették, bogy a szív ismét rendesen működik.

Ez a második szerencsésen végződött szivütőér- operáció.

Gazdák világfa.

Magyarok csalogatása.

Az év első napjaitól kezdve két hajó állandóan közlekedni fog Hamburg és Boston között és a hajózási vállalatok maguk fognak fáradozni azon, hogy a bevándoroltakat ennek az iránynak célszerűbb és reájuk nézve előnyös voltáról meggyőzzék.

Ahá! Értjük. Eddig minden ember Newyokba özönlött, ahol a munkátlanok százezreinek csatan- golása és az igy előálló köznyomor véres bűntetteknek volt okozója. Persze más a helyzet, a nagy Amerika pampáin. Hiszen például Kanadában olyan lakatlan az ország, hogy hajdanában még ingyen föld ígéretével is csalogatták bele a népet.

Az ingyen föld Ígérete pedig jó lépvessző, az ingyen föld ígéretével sok embert fognak hurokra és természetesen magyar embereket is. De mi történt?

Nem kellett Kanada még ingyen se. Nem kellett azért, mert mit ér az ingyen föld, ha nem terem, ha emberi erővel ki nem pusztítható farengetegeket kellene helyéből eltenni, hogy a föld teremjen. És más a helyzet Kaliforniában, Texasban, vagy Brazíliában? Ezeken az óriási pampákon, ahol fűszálat is hiába keres az ember, de a hol a sárgaláz egy hét alatt leveri és szörnyű kínok között a halál országába viszi az idegen ország fiát.

Persze Amerikának nagy érdeke lenne, hogy ezeket az egészségtelen vidékeket idegen országok elvándorolt emberi munkájával termővé tegyék és megszüntessék azokat a veszélyeket, amelyek most fenforognak. A szuezi-csatorna ásásakor elpusztult harmincezer ember. De az ő haláluk mégis megnyitotta a világkereskedelem útját és hasznos volt az emberiségre. Amerika milliomos polgárai szintén azt gondolják, hogyha ezeken az emberileg ma még lakatlan területen egymillió ember munka közt elpusztul, az nem baj, majd változik a helyzet és mégis az emberi szorgalom a szörnyű pusztaság és egészségtelen vidékből paradicsomot csinál. Meg aztán mit neki az az egymillió ember ? Mit sírjon ő más országok fiaiért ? Csak meg kell építeni azt a bostoni kikötőt, csak építeni kell uj hajókat és csak szerződtetni kell a jó hazudni tudó kivándorlási ügynököket, ők a világért se fogják azt mondani, hogy ne menjetek azokba az amerikai országokba, ahol nektek olcsó pénzért földet igéinek, mert ott állandó betegsége a letelepedett kivándorlónak a sárgaláz, amelyből száz ember közül nyolcvan elpusztul és az a húsz is, aki életben marad, átváltozik világcsufjává, emberek rémeivé. Ó, ne kívánjátok látni ebből a szörnyű betegségből kigyógyult embereket, mert ezek az örök nyomorékok elviszik éjszakátok nyugalmát.

A hajóstársaságok vakmerő cselére még nagyobb óvatossággal kell résen állani, hogy minél több honfitársunkat a bizonyos romlástól, elpusztulástól megmentsünk. Annyit mondhatunk, hogy aki Amerikában a mostani viszonyok között akár ingyen, akár olcsó földet igér, az fizetett zsoldos és megrontására tör annak, akit elcsábít. Mert Amerikában ma már csak ott van mivelés alatt nem álló terű-