Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-01-19 / 12. szám
4 TÉLI ESTÉK És mikor az ember oda ült az egyszerű, jó vacsorához, a hű, a jó feleség egy üveg bort is tett az asztalra. Az ember szinte meghökkent. Ránézett feleségére. Tekintetük találkozott. És az asszony látta, hogy férjének szemeiből forró könnyek csöpögtek .. Aztán mikor elvégezték a vacsorát, a férfi felállott. Hálásan ölelte át a boldog asszonyt, aki olyan édes, olyan titkos nyelven suttogott az embernek: — Ugy-e? Ugy-e te rossz ember . . . ezután ilyen boldog, ilyen békés szombatjaink lesznek. Bodnár Gáspár. Civódás. Fiatal menyecske az urához: Ugyancsak körülnézhetsz ebben a házban, mindent, ami itt van, én hoztam magammal, az enyém a bútor, az ágynemű, a tehén, hát neked ugyan micsodád volt, amikor feleséged nem voltam még“? — Nyugodtságom volt! — feleié a fiatal férj. A háború. Béke vagy háború? — A döntés küszöbén. — Most már csakugyan a tizenkettedik órában vagyunk — annak eldöntésében: béke lesz-e hátc? Vagy újra kezdődik a háború, hogy — ki tudja — hol végződjék. A török utolsó erőmegfeszitéseket tesz, hogy sorsát feltartóztassa. Az ottomán birodalom, a török kormány ma már tisztában van azzal, hogy mi következik, ha nem enged makacs magatartásából. Tudtára adták a hatalmasságok, hogy ha jegyzékük tanácsára nem hallgat, kényszerítő eszközök fognának következni. A török meg is értette ezt a komoly szót. Bár körömszakadtáig védelmezi, a mi még védhető, úgy tesz, mint negyven év előtt. Mikor az orosz-török háború esélyeiben birodalmának hivatalban lévő és hivatalon kívül álló főembereiből álló nemzetgyűlést hívta össze. Ez döntsön a békéről vagy háborúról. Negyven év előtt ez a nemzetgyűlés a háború mellett szólt. Most újra összehívja a török ezt a nemzetgyűlést. Döntsön hát/ Békét akar? Vagy újra bele- ugrik a háborúba? Sokan jósolják, hogy most is háborús határozatot fog hozni. Kötve hiszik azonban, akik ismerik a török birodalom mostani rettenetes állapotát. A döntés köszöbe előtt állunk tehát. Csakhogy sokszor állottunk már a küszöb előtt. Az a hiba. A román-bolgár feszültség kissé engedett, ügy román, mint bolgár részről békével biztató kijelentéseket tesznek. * _____Újabban érkezik a hir, hogy a békekonferencia kudarccal végződött volna. A hadakozók felmondják a fegyverszünetet, Újabb háború kitörésétől tartanak. A török kész a háborúra. — A hatalmak közbelépésétül mit sem várnak. Kr ónikás. Gazdák világfa. A szövetkezetek és a pénzválság, A »Gazda Szöv.«-ben olvassuk az itt következő igen figyelemre méltó sorokat: Hogy milyen áldásos működést fejtenek ki a falusi szövetkezetek, az legjobban kitetszik a mostani nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben, mikor naponként számos csődkérvény érkezik a törvényszékekhez jó hírnevű, de a mostani pénzviszonyok között megroppant kereskedelmi cégek és takarék- pénztárak ellen. Bármennyire böngészem a »Hivatalos Lap« e rovatát, de Magyarország 2100 hitelszövetkezete közül alig találok egy ellen is. Mi ennek az oka? Talán a szövetkezeti alapon álló szövetkezetek nem érzik a pénzkrizis nehézségeit? Azoktól nem vonják-e meg az eddig élvezett hitelt? Hiszen félesztendeje már, hogy a hitelszövetkezetek központja, az Országos Központi Hitelszövetkezet uj kölcsönt a magas bankrátára való tekintettel nem folyósít: a kötelékébe tartozó szövetkezetek hitelét megszorította és a kamatlábat a már fennálló kölcsönökre felemelte. És hogy mégis működnek, dolgoznak csendesen, méhszorgalommal gyűjtenek, gvámolilják a szegényt, segítik az elesettet, annak egyedüli oka a bizalom! Ezze\ szemben a napilapokban olvasni lehet, hogy ezt, meg emezt a takarékpénztárt (melynek alaptőkéje talán egy millió) megrohanták a betevők a háborús hirek hallatára; ministerek, főispánok, püspökök és mások megnyugtató kijelentéseket tesznek és iparkodnak a run-tól megmenteni, de hiába. A kisbetevőket megnyugtatni nem tudják, azok a kis betétjüket féltik, kiveszik a nagybankokból és viszik haza a hitelszövetkezetbe! Miért ? Azért, mert bizalmatlan a nagybankokkal szemben, mert a nagy bankoknnk nincsen földjük, mint azt egy bunyevác milliomos mondta, kit egy takarékpénztár igazgatóságába beválasztottak azért, kogy pénzét betétként helyezze. A falusi szövetkezetnek vezetőségét azonban minden kis gyermek ismeri, azok rendesen a falu legtehetősebb gazdái és azok által vezetett pénzintézetben betétjüket biztosítva tudják és látják a betevők. A hitelszövetkezetnél nincs meg az a nagy ad- ministratios költség, igy aránylag sokkal olcsóbban adhatják a kölcsönt feleiknek, mint a pompás palotákban székelő takarékpénztárak. Megelégszenek csekély haszonnal, mely haszon azonban ismét vissza- háramlik a község lakosaira, mert az 1898: XXIII. t. c. 41 §-a alapján a tartalékalap felerészben a község szegényalapját illeti felszámolás esetén. Hogy mindezen állításaim beigazolhassam, jellemzésül ismertetem röviden a »Mezőtárkányi hitelszövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja« 1912. évi működését és jelenlegi vagyoni állapotát. A mezőtárkányi hitelszövetkezet az ország egyik legrégibb szövetkezeteinek egyike. 1894- ben alakult a gróf Károlyi-szövetkezetek mintájára. 1992 ben az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe lépett és azóta teljes mérvben tölti be azon szociális hivatást, mely célból létesitetett. 1904. évben teljesen modern, követelményeknek megfelelő gabona raktárt építtetett 40 waggon termény
