Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-01-12 / 11. szám
8 TÉLI ESTÉK mindig szélesebb, mindig mélyebbé legyen. Hogy hőmpölygése annál gyorsabbá váljék. Hát még ha valaki a hazugságnak, a rágalomnak folyását szándékosan viszi, kergeti, mélyíti. Az ilyen hazugságoknak, rágalmaknak már veszedelmei vannak. Azért rombolnak, sokszor ölnek — ártatlanokat. Mert a hazudást aztán nem lehet abban hagyni. Sőt hogy fentartsa magát, napról-napra több hazugság válik szükségessé. így alakult ki lassan, de biztosan csaknem az egész falu közitélete. — Lári-fári. Az a gyermek a Julis asszonyé. Azt a kisasszonyt csak szemfényvesztésnek, küldötték a Rét házába. Nem járt Julis asszony soha any- nyit a városba, mint azóta, hogy amerikai özvegységre jutott. Bezzeg, el is ment a kisasszony, hogy azt a gyermeket, mintha a magáé lett volna, itt hagyhassa. Lári-fári, az^amerikai özvegy meglépett. Punktum. Tudom én azt, hogy a becsületes, egyenes lelkű ember a fejét rázva mondogatja: — Uram fia, hát lehetséges ez? Megtörténhetett ez igy ? Pedig igy történt. És nincs ebben a dologban, ebben a történésben semmi csudálatos. Vagy éppen lehetetlen. Oh a nép! Milyen könnyen hivő — a nép. A tömeg. Hogy lehet a tömeget vezetni. Szinte hihetetlen hívővé tenni. És hogy tud ő maga aztán óri- ásitani. Regényeket, meséket szőni. A leghíresebb regényíró nem tudná azt úgy megcsinálni. Bizony nem! Hiába való itt az okos szó. A józan gondolkozást megvesztegeti a gyanú legkisebb látszata. A látszat teremt és öl. Nevet és sir. Olyan a pletyka, a suttogó rágalom, mint a vipera. Amaz is ez is, mielőtt bekapja áldozatát: körülnyaldossa’ Körül nyálazza, hogy annál könnyebben... megforgassa. Felemészthesse. Julis asszony, meg az öreg Simon bácsi is szelét vette már, hogy honnan fuj a szél. De nem törődtek vele. Fájt a lelkűknek az igazságtalanság. Az ártatlan lelkek nem mentesek ám a fájdalomtól. Hanem tűrtek. Szó nélkül tűrtek. Mert meg tudtak nyugodni — az igazság nyugalmában... A tyúkok városa. San-Franciscótól nem messzi van Petaluma város. Csak hivatalos neve ez, mert egyébként mindenki a tyúkok városának mondja. Az ég hajlata mérsékelt, dombok veszik körül, közepén folyó fut át. Sok baromfitenyésztő él itt és van közöttük, a kinek 40.000 tyukja-van. Egy acre területen (404.671 ár) 300—400 tyúkot tenyésztenek. A tyúkok szabadon futkároznak, de csinos házakat építettek számukra, főleg a rablómadarak elleni védekezésül. E házakat minden héten megtisztitják és oltott mésszel, meg homokkal meghintik. A tenyésztők 90 százaléka tojáskereskedéssel foglalkozik, tiz százalék pedig hustyukokat nevel. A tyúkokat igen megbecsülik itten, mert egy pár fajtyukért 1500 dollárt is adnak. Petalumában 16 költőintézet van. Egyetlen közülük' három hét alatt 65.000 tojást költ ki és a múlt évben négyszázezernél több jércét adott el. A legtöbb telep asszonyok tulajdona, vagy pedig asszonyok vezetik. Az ilyen nagyarányú tenyésztés természetesen rengeteg pénzbe kerül, de azért egy tyúkon évenként mégis öt korona tiszta haszon marad. Az örökkévalóság. Tanító: Te Jancsi, mit értesz te örökkévalóság alatt ? Tanuló: Mikor édesanyám a korcsmából várja édesapámat. ________________________ Ti sztelettel kérjük lapunk olvasóit, kegyeskedjenek előfizetésüket sürgősen rendezni, hogy a lap továbbítására oly jelentős cimszallagot mi is rendezhessük. Cimszallagot ugyanis csak azoknak nyomtatunk és igy lapunk csak azoknak megy, a kik előfizetésüket beküldötték vagy intézkedtek írásos nyilatkozatban, bogy a lap küldését kérik és az előfizetést lehetőleg rövid idő múlva beküldik. A múlt évről sok hátralék maradt. Várjuk ennek rendezését is. — S. M—la. Mutatták nekünk is azt a halvaszületett, idétlen kritikát a M. B. kötetéről. Greguss Ágostonról Írták annak idején, hogy egyetlen önálló és merészebb véleménye volt. Hogy t. i. azt állapította meg: »Petőfi Sándorból sose lehet igazi, nagy költő.« Gyurits Antal mondogatta nekünk, hogy Gregusból csináltak esztétikust.. Petőfi lett.., nemcsak nemzetének, de a világirodalomnak is halhatatlan költője. Hogy M. B. műkedveló-e *? vagy költő ? és mi lesz ? — azt ma már nem az »i?«-nek »íf«-ja dönti el. Nem is szerzett arra jogot még, hogy eldöntse. Országos nevű esztétikust vagy kritikust csinálhatnak azonban H-ból is az életben. Magyarból pedig lesz — költő. Már is az. — Professzor. Bizony, tőlem is sok értékes könyvet — végleg elkölcsönöztek. De még mennyit. De azért ha sanyarú is, mosolyogjunk azon a megfejtésen, mit Kakas Márton uram legújabban megcselekedett. Miért van az. veti fel a kérdést, hogy olyan kevesen adják vissza a kölcsönzött könyveket. Egész biztosan igy felel reá : — Azért, mert könnyebb megtartani a könyvet, mint azt, a mi benne van. (És ebben meg kell nyugodni.) — Olvasó-köri tag. A Magyar Földhitelintézetek Országos szövetsége hivatva van gazdasági életünk legjelentősebb szociális bajainak orvoslására. Helyes parcellázás, legelő- létesitések, telepítések stb. az uj altruista bank működési körébe vannak utasítva a törvényhozástól. Az altruista bank rövid fennállása alatt is szép eredményekről tud beszámolni. — Községi lakosok. Egészen nyugodtak lehetnek. Az Első Magyar Általános Biztosítótársaság hazánk legrégibb, leghatalmasabb gyökereken fejlődő és legigazságosabb, sőt méltányosabb biztositó társaság. Ott mitől sem tarthatnak még ebben a nehéz — kuruc i^kbejj^sem^ A szerkesztő telefonja. MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.
