Téli Esték, 1912 (15. évfolyam, 1-9. szám)
1912-11-03 / 1. szám
TÉLI ESTÉK 8 vette. Nem is bánkódott, nem is sirt. .. Hanem egyszer csak, mikor megint virágot vitt a vásárra, a városban maradt. Hiába várták, nem jött... Miér’ azér, mert a virággal <5 maga is — elkelt. És becsületje, hervadása árán — egy élő babát vett. Miér’ azér, mert most már fel se vette, ügyet se vetett rája, hogy nem csak a ruhája, de lelke is — piszokba, mocsokba ment. * Mélységes csend uralgott a nagy, tágas munkaházban. Olyan templomi csend, mintha angyal repült volna keresztül a fejük felett. A leányok lélegzete szinte állott, a mesemondó hangja pedig olyan kísértetiesen búgott: — No jányok, tovább is van, mondjam még? Senki sem felelt. Senkj sem szólott. Mindenki hallgatott. Mesemondó téli estén ... mindenki haza ballagott. B. G. A kik esetleg két számot kapnak, szíveskedjenek ismerőseiknek lapunkat bemutatni. Közegészség1. A vörheny ismertetése. I. A gyermekek fertőző betegségei közül a súlyosabbak közé tartozik a vörheny, vagy más néven skarlát. A vörheny, az első félév után, a gyermekkor minden szakában előfordulhat, sőt néha felnőttek is megbetegszenek benne. A vörheny legtöbbnyire könnyen felismerhető betegség. És éppen ezért gyorsan is lehet az ellene való védekezést megkezdeni. A gyermek többnyire hirtelen lázas, bátyadt lesz. Arca kipirul, gyakran hány, torka belseje élénkpiros, nyelve duzzadt, olyan a felülete, mint a málna-gyümölcsé. Két-három napon belül azután megjelennek a kiütések az arcon, sőt az egész testen, vagy kezdetben csak a nyakon, mellen, háton, a combok külső oldalán. A kiütések először halványpiros foltok, de amikor elszaporodnak, sötétebbek is lesznek, mig végre szinte egymásba folynak és az egész bőrfelület egyformán pirossá válik. A kiütés azonban nem mindig ilyen erős, néha oly gyöngén mutatkozik, hogy a betegséget csak bizonyos jelekből lehet fölismerni. Ilyen jelek, amelyek különben is megelőzik a kiütést: az émelygés, hányás, borzongás, erős láz, nagyfokú izgatottság, nyelési nehézségek, torokfájás vagy épen aluszékonyság, eszméletlenség. A kiütés olykor csak 1—2 napig, máskor 6—8 napig is megmarad. A kiütés azután lassan elhalványodik, amit a bőrnek erős és olykor több hétig is eltartható hámlása követ. A vörhenyes beteg mindaddig nem is tekinthető gyógvultnak, mig a hámlás teljesen meg nem szűnt, ami a negyedik-ötödik hét végén következik be. A lehámlott bőrfoszlányok könnyen tovább viszik a betegséget és éppen azért nagyon ügyelni kell, hogy a bőrfoszlányok a betegszobából ki ne kerüljenek. Legjobb azokat a beteg lepedőjén, ágyneműjén összesöpörni és elégetni. Semmiesetre sem szabad a padlóra, folyosóra vagy talán az ablakon át az utcára kirázni, mert ilyen módon a fertőző bőrdarabkák nagy mértékben elterjesztenék ezt a ragadós, súlyos betegséget. A skarlát, vagyis a vörheny mindig lázzal jár. A könnyebb esetekben a láz alacsonyabb, súlyosabbaknál magasabb. A skarlát az első naptól kezdve a teljes fölgyógyulásig állandó orvosi kezelést igényel. mert gyakran származik a skarlátból más baj is. Ilyen a gennyes középfülgyulladás és a vesegyulladás. A középfülgyulladást, a nyálkafertőzés okozza. Ezért az esetleg süketséget okozó gennyes közép- fülgyuladás ellen a legjobban úgy védekezhetik a beteg, ha sűrű nyálkás nyelvét, száját tisztán tartja. A vesegyulladás a harmadik hét végével vagy későbben is jelentkezik, de rendesen meggyógyul. Azért, ha már hosszabb idő óta láztalan is a gyermek és a betegségnek semmi jele rajta nem észlelhető, a beteget továbbra is ágyban kell tartani, nehogy meghűljön. Ha a negyedik héten sincsen vesegyulladás, fölkelhet a gyermek, de azért továbbra is elkülönítve kell maradnia, nehogy bőrének hámlása másokat is megfertőzzön. Az evésnél is óvatosnak kell lenni. Az első három héten húst, tojást ne kapjon a beteg, hanem inkább sok zöldfőzeléket, tésztaféléket, tejet, tejbefőtt ételeket. Ä háború. Ne bántsátok a középkort! A melyről a mai század embere öntelten és gőgösen mondja, hogy sötét, barbár és vad volt. Ez a kor még csak iskolás kor volt. Az emberiség, a társadalom iskolába járt. Tanulni kezdett. Tapasztalatait kísérletté meg a művelődésre felhasználni. De ime benne vagyunk a XX. század nagy, öntelt, haladásra, műveltségére, szellemi győzelmeire büszke XX. században. ... És holttestek, hörgő sebesültek borítják a harcteret, kenyérkereső apák vérzenek el napról- napra. Ezren és ezren. Otthon özvegyek és árvák szemei merednek a bizonytalan, rettenetes jövendőbe. Mi ez? Ha egy bányaszerencsétlenség hire érkezik a messze távolból, megrázkódik a félvilág. Ököritó- nak borzalmai könyet csavartak a legtávolabbi népek szemeiből. És most határainkon meg borzalmas pusztításaiban birkózik, öklelőzik a vad halál. Mi pedig a határon innen kíváncsian várjuk a híreket. Hány ezer embert mészároltak le. És mennyi sebesült borítja a harctereket? Mi ez? Kultúra, műveltség, emberszeretet vagy mi ez ? Emberirtás? Mikor e század legnagyobb büszkesége hogy felismerte az ember értékét! Szomorú, lecsüggesztett fővel hallgat erre a XX. század embere. ügy látszik a törököket szerencse csillaguk elhagyta. Az a vereség, melyet Drinápolv körül kaptak, főleg Kirk-kilisze feladásával, bizony nagyot ütött az ozmán félemletes haderején. Az ostrom rengeteg vérveszteséggel járt mindkét félre nézve. És a mi legszomorubb, embertelen mészárlások fűződnek ehhez az ostromhoz is. A harctér legnagyobb eseménye mindenesetre Kirk-kilisze feladása, eleste. Ám, ha ez a döntő erejűnek mondott ütközet azt a benyomást teszi, mintha a félemletesnek mondott török erő összeroppanása következett volna is be : korai dolog lenne ebből a háború végeredményére ítéletet mondani. A háború sokban hasonlít a kár-
